Évek óta a legrosszabb szezont zárták a hazai sípályák. Síterepeink nem tudtak mit kezdeni a hideg és a hó együttes hiányával, így még a hóágyúzható terepeinken is jóval kevesebbet lehetett síelni, mint az előző években. A hóágyú nélküli hazai síterepeken pedig szinte teljesen elmaradt a tavalyi síszezon.
Közhely, de tényleg a hidegtől és/vagy a hótól lesznek síelhetőek a sípályák. A szezon elejei havazás elmaradása nemcsak a hazai terepeket sújtotta, hanem szinte az egész Alpokot és a Kárpátokat. A Dolomitokra vagy Karintiára olyan aszály köszöntött, hogy normális havazást ott is januárban láttak először. A különbség az, hogy az Alpokban 1000-1500 méter felett legalább az éjszakai mínuszokban lehetett hóágyúzni, ezzel szemben nálunk decemberben is túl meleg volt a hógyártáshoz.
Csak a szépre emlékezünk, az eplényi pályára január közepén
Lassan hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy a hazai síelés novemberben már csak régi emlék marad, de a mostani decembert is teljesen elfelejthetjük. A decembert egy néhány órás visegrádi nyitvatartás mentette meg december utolsó napján, egyébként síterepeink csak januárban kezdték meg a szezont.
A késői kezdést sajnos nagyon korai zárás követte. Február közepe után már véget is ért az igazi tél, így a pályák is gyorsan bezártak, az utóbbi évek legrövidebb szezonját produkálva. A három téli hónapban körülbelül másfél hónapig tartott a "hazai tél".
Hány napot üzemeltek a hazai síterepek szezononként
A fenti táblázatban már hét szezon óta gyűjtjük a nyitva tartott napok számát, amely idén volt a legalacsonyabb. A táblázatból az is kiderül, hogy hatalmas a kontraszt az első öt és a többi síterep között, vagyis azok közt, ahol lehet hóágyúzni, és ahol nem.
A hóágyúk mennyisége és kapacitása dönti el a hazai síterepek látogatottságát. Sajnos, ha a tendencia folytatódik, akkor egyre rövidebb hideg időszakok alatt kell a megfelelő mennyiségű havat elkészíteni.
A katasztrofális időjárás miatt az előző szezonban jelentős bevételektől estek el a hazai síterepek, csak remélni tudjuk, hogy a következő szezonra mindenhol biztosítottak lesznek az üzemelés feltételei és jövőre végre igazi telet kapunk itthon is.
Rosszak a megfogalmazások. A "Lassan hozzá kell szoknunk"-nál a lassan nyugodtan elhagyható. A "Sajnos, ha a tendencia folytatódik"-ból a sajnos és a ha szintén kihagyható. Az "akkor egyre rövidebb hideg időszakok"-nál nincs akkor. A "katasztrofális időjárás" helyett pedig felmelegedő klima van. A "csak remélni tudjuk" pedig már a legutóbbi környezetvédelmi konferencia kudarcát követően messze szállt.
Túl sok biztatóra ne számítson senki a következő 3-6 évben. Bár ez a táblázat csak rövid időszakot ölel fel, de ebből is látszik teleink ciklikusságra való hajlama.
Az elmúlt évszázadban 13 meleg és hideg ciklus váltotta egymást. 2001-től 2006-ig hideg időszak volt, 2006-től 2009-ig meleg, 2009-től 2013-ig hideg, majd az elmúlt 3 évben ismét meleg periódus következett. Az időjárásban ugyan csak az biztos, ami már elmúlt, így minden hosszútávú előrejelzés bizonytalan, de nagy a valószínűsége, hogy ez a melegciklus hosszabb lesz 3 évnél. Viszont szinte biztosnak tekinthető, hogy a 2013-as és a mostani télhez hasonló enyhe tél a következő 10 évben nem lesz több. Sőt azt is valószínűsíteni lehet, hogy ebben a melegciklusban lesz egy kifejezetten hideg tél. 1901 és 2000 között 6 ellentétes jellegű kivétel fordult elő, azaz átlagosan 17 évente következett be. Az utolsó 1995-96-ban volt, amikor egyébként melegciklus volt, de a Fradi-szurkolók emlékezhetnek a fagyos novemberi meccsekre, és még március közepén is be volt fagyva a Velencei tó.
Szóval a következő 4-5 tél várhatóan nem lesz túl hideg, de azért ennyire enyhe telekre sem kell számítani, mint amiből most kettőt is kifogtunk.
Hosszabb távon azért nem kell temetni a teleket, a globális felmelegedés is remek üzlet, ezért erősen eltúlozzák. A gyakorta emlegetett 3-6 fokos felmelegedés ennek a tipikus példája. Ha az 1850-es évek óta zajló tendencia folytatódik, akkor az évszázad végére 0,6-0,8 fokos felmelegedés következhet be a Földön. Magyarországon kb. ez a tendencia figyelhető meg, de elsősorban a nyaraknál feltűnő a felmelegedés, a teleknél kevésbé kirívó. Arról már kevésbé szoktak beszélni, hogy az 1960-as évek telei óta a 2000-es évtized hozta a leghidegebb téli évtizedet pedig a 2006-07-es tél a hivatalos adatsorok feljegyzése óta a legmelegebb volt
Mindezzel csak arra utalok, hogy felesleges temetni a kemény és hosszú teleket még akkor is, ha a következő évek átlaga sem lesz túl rózsás. Azt követően azonban számíthatunk majd igazán remek telekre. Az idei tél Európában enyhe volt ám Szibériában az átlagosnál sokkal több hó hullott, így Japánban és Kínában is. Tavaly Észak-Amerikában volt a megszokottnál több hó. Az északi féltekén az idei tél nem volt enyhébb az átlagosnál
Persze hogy nem történt meg még a múlt század derekán előre jósolt 3-6 fokos globális felmelegedés, mert a gleccserek és a sarkvidéki jég a nagy részét felveszi. Azaz rohamosan olvad azóta is. Ha minden marad így, mint most, és nem változatunk semmin, akkor sajnos hamarost el is fogynak.
Keresés
3 cm
