Csabee által küldött hozzászólások listája

Némi frissítés.
03.05 (hétfő) délutántól 5-től 03.08(csütörtök) hajnalig 1-2 órás megszakításokkal rengeteg hó esett a környéken. Nappal az alsóbb régiókban fagypont felett van a hőmérséklet (elérheti a +10...12 fokot is), de éjszaka még fagy. 03.08 reggel pl -9 fokot mutatott a hőmérő. A pályákon rengeteg a hó, az alsóbb részeken már azért vannak latyakos szakaszok, de a Tofana és Faloria pályái kitűnő állapotban vannak. Az utakat takarítják, de a hóláncot nem szabad otthon hagyni, különösen a reggeli időszakban lehet rá szükség. A ködös, felhős időjárás miatt néha lezárnak bizonyos részeket 03.06-án(kedd) pl a Tofana volt lezárva. Sorban állás szerencsére alig van, eloszlik a nép a pályákon, bár délben a hüttéknél észre lehet venni, hogy sokan kijönnek síelni. Aki a következő 1-2 hétben megy, nem fog csalódni ;-)

Nemzeti ünnepünket arra használtuk, hogy kicsit megtoldva egy hosszú hétvégés túrát tegyünk a régióba.
16-án (szombaton) ellátogattunk ide is mivel még hiányzott a térképünkről.
A GPS tanácsai ellenére mi nem Flatach felől jöttünk fel, amit nem bántunk meg, mert a kleindorf-i feljáró jobb állapotban van. A kb 8km szerpentin autózásra mindenki jól készüljön fel, nem játék ! Nekünk szerencsére szürke száraz utunk volt, de pillanatnyilag is 2 útszűkület van útomlás miatt. 10 után nem sokkal értünk a Gletscher Express beszállójához, a tömeg közepes, az express kb félig - 2/3-ig volt.
Fent verőfényes napsütés fogadott.
Aki (hozzám hasonlóan) szeret néhány könnyű, bemelegítő csúszással kezdeni annak tudom ajánlani, hogy az itteni tányéros kis kék pályán tegye meg !
Mi első alkalommal lévén itt ezt kihagytuk és az Eissee bahnnal majd a Gletscher Jet-el egyből felmentünk a csúcsra.
Itt a panoráma leírhatatlan, egy életre szóló élmény, engem Heiligenblutra emlékeztetett.
Miután kifényképezkedtük és kigyönyörködtük magunkat neki álltunk egy kicsit síelni is, bemelegítésképpen a 2/3 pályán. Nos itt ért az első meglepetés és ezért írtam fentebb a bemelegítési ajánlást, mert az első 150-200m után egy nagyon kellemetlen letörés és meredek lejtő jön amit egy kék pályától nem várna ez ember. Szerencsére szép széles mert a 2 és 3 pálya gyakorlatilag egybe folyik, de a kék jelölés szerintem megtévesztő. (Az 1-es pirostól is gyakorlatilag csak a ratrakolás választja el) Ha már bemelegedett az ember akkor persze jók. A színezéssel azért is jó vigyázni, mert pár csúszás után lejjebb mentünk és pl a 9-est amit pirossal jelöltek nagyon jónak éreztük inkább ezt jelölném kéknek. Igaz az alján volt egy rövid szakasz amit délutánra buckásra csúszkáltak de meg kell mondanom, akkor is a 9-es lett a kedvenc. Emellett még az 5/6(szintén egybefolynak) és 7 volt ami kellemes volt, bár a 7-es azért egy kicsit melós pálya. Hütte nem sok van aki értékeli a szép kilátást annak mindenképpen az Eissee tetejénél a Panorama Restaurant ajánlott.
Aki pályán kívülre merészkedne, annak figyelmébe ajánlanám a 8. képet amit feltöltöttem ;-)
Szóval csak óvatosan !
Aki teheti lehetőleg napsütésre időzítse a látogatást (mi is cserélgettünk) mert igen megdobja az élményt !
A hőmérséklettől nem kell félni, reggel -13-mat mutatott a kijelző mégsem fáztunk.
A Mölltal nem a legolcsóbb terep (41 EUR a napi jegy+5 EUR a kaució), de egyszer érdemes ide ellátogatni, mi egy életre szóló élménnyel gazdagodtunk.

Mi 03.15-én pénteken voltunk itt és megerősíthetem, a pályák jó állapotban vannak, hó is van bőven. Akár egy húsvéti / április eleji csúszást is be lehet tervezni ;-)
Az 1,2,3,4,5 pályák még az erős fuvallat ellenére is szélvédettnek mondhatók, egyedük a Kaiserbahn tetejénél volt érezhető az amúgy elég komoly szél.
A 7,10,11 pályák viszont már nem voltak ideálisak, néhol a jeges alapig lecsupaszította az időjárás, igen kellemetlenné téve a völgybe való csúszást.
Aki először jár erre, annak egy jó tanács, kezdőknek és pici gyerekeknek nem igazán ajánlanám, hogy a Kasierbahnnal a tetejére menjenek.
Felfelé egy magyar családdal utaztunk egy kabinban és egy kb 4-5 éves kislányból kitört a gyermeki őszinteség, miszerint ő inkább a fürdőbe menne mint síelni.
Rakok be pár képet, az állapotokról :-)

Február 9.-én egy csütörtöki napon jártunk itt, mivel először, ezért leírnám a benyomásaimat.
Az első meglepetés mindjárt a parkolásnál ért minket. Nem a legkönnyebb, a felvonóhoz közel gyakorlatilag nem lehet parkolni, nekünk egy ingyenesen használható parkolóházban sikerül (amit a sítérkép is jelöl, kb 3-4 percnyi gyaloglásra a felvonótól,) miután mentünk egy kört a faluban. Kicsit szocreál jellegű volt, még a lift sem működött (3 emelet síbakancsban bemelegítés gyanánt) és az Ausztriában megszokott rend és tisztaság után némileg visszás volt, de hát kicsire nem adunk.
A felvonónál csak egy pénzár üzemelt, de az is elég volt,tömeg nem lévén.
Első utunk a Scharek-re vezetett, már a felfelé vezető úton is lenyűgöző a környező hegyek látványa, de fentről az igazi. Fent találkoztunk a Yeti egy fekete változatával, nagyon kedves és barátságos volt.
A Hochtor felé indultunk el a piros 1-esen ez egy viszonylag könnyű pálya. Aki kezdő annak inkább ezt az oldalt ajánlanám ! A kék 8-asal együtt némileg védett a széltől így jól el lehet csúszkálni, hóekézgetni.
Miután a völgyet körbecsúsztuk a Panoramabahnnal (nem véletlenül ez a neve, a kabinok eleve nagy kilátást biztosítanak, csupa üvegek) visszamentünk a Scharekre és kb a 4-5 pályákon lementünk a Mittelstationhoz. A 4-es teteje nagyon kellemes széles egyenletes szinte észre se venni, hogy ez egy piros pálya, inkább az alján volt pár kellemetlen szakasz az is inkább azért mert az erős szél a jeges alapig szedte le a havat róla.
A Mitteltől a Tunnelbahnal átmentünk a Fleisbanhoz, érdekes élmény az alagútban felvonózni. A másik oldalon egyből felmentünk a legtetejére, de a nagy szélben a Hochfleishen csákányozni nem volt kellemes, a panorámáért persze megérte. Lefelé a 11a piros felső harmada kicsit horror volt, de itt is inkább a szél számlájára lehet ezt írni, ami sok helyen csak a jeges alapot hagyta meg. Amint leértünk a gerincek szélárnyékába nagyban javult a pálya állapota, mire becsatlakozott a kék 11-esbe már kifejezetten élvezetes volt. A Tunnelel visszamentünk a Mittelhez ahol egy kicsit pihentünk a hüttében, majd utolsóként a Seppenalm következett. Ez a csákányos felvonó elég hosszú és néhol úgy éreztem mindjárt felemel minket.A 2-3 pályákon csúsztunk le mivel kicsit kuszán van táblázva néhol csak érzésre, hogy kb hol járunk. Ez egyébként jellemző volt, mivel a pályák az erdőhatár felett vannak, a vonalvezetések nagyjából követik a térképet, a síelőket nem korlátozzák, csak a szikláknál adnak útmutatást amúgy mehet mindenki ahogy tetszik.
A végén még bevállaltuk a völgycsúszást a 10-esen lefelé. Ezt csak akkor javaslom, ha biztos a tudás és van még erő a lábainkban mert a java pont a legvégén van. Egy kb 50-60m -es kellemetlen lejtő (ezt is a jeges alapig fújta le a szél) és a végén alig pár (5-6)m van fékezni (kicsit kanyarodik is) Ha elvéti az ember és szerencséje van, akkor csak az állomásra rongyol be, ha nincs szerencséje, visz magával párat az ott tollászkodó sítársakból is ;-)
A helyszűke miatt nincs Langsam/Slow védőháló szóval aki rászánja magát az figyeljen oda !
Összességeben tetszett a pálya és megérte ide eljönni, de egyhetes sítábor különösen kezdőknek nem ide szerveznék. Mi jó 4 óra alatt körbe síeltük gyakorlatilag az egészet tehát egy egynapos kiruccanással is meg lehet nézni a pályát.

A héten a közelben síeltünk és egy napra átugrottunk ide is.
Az idő már túl jó volt, ragyogó napsütés, ami persze a hónak már nem annyira jó, de azért a felső pályákon még semmi probléma. Az osztrák pályák után itt kicsit furcsa volt, hogy nincs minden olyan precízen táblázva/jelölve, de hát ez már Olaszország :-). A Tofana csúcs alatti részen kellemes pályákat találtunk amit kevesen használtak, ezért a pályák minősége is nagyon kellemes volt, az itt lévő hüttében sem kellett várakozni, a capuccino is olaszos volt :-)
Délután lementünk a Pomedes alatti részre, itt már nagyobb volt a forgalom és a pályák is ennek megfelelően, buckásabb, jegesebb. A nap végén érdemes egy kis erőt tartalékolni a völgycsúszásra, kellemes kis erdei pálya, és a panoráma is nagyon szép.

Sajnos véget ért a a síszünetünk, de megérte.
Mivel először voltunk ezen a pályán, pár hasznos info azoknak akik hasonló cipőben járnak majd.

Érkezni a többségünk az A2-esen fog Gratz irányából, a 111-es főútra kell lekanyarodva. Hermagor után a Tröpolach táblát kell figyelni, de alatta ki van írva nagy zöld mezőben a Millenium Express is, úgyhogy nem nehéz odatalálni. A lekanyarodó jobbra lesz, és a felüljárón át visz az út a faluba, előre tekintve, már látható is a Millenium Express, és a völgybe csúszó pálya a Carnia. A parkoló szektorokra van osztva, reggel és délelőtt, felügyelők terelgetik a jónépet, 12 után már oda áll meg az ember ahol jól esik. Minden parkolószektor bejáratánál megáll a piccolo express, ami egy JCB416-os traktor és az utána kötött kocsi, használata természetesen ingyenes. Kettő ilyen jár körebe folyamatosan, 2-3 percenként. A megálló számát érdemes megjegyezni, hogy visszafelé ne legyen gond, és ne kelljen a kocsit keresgetni. A Piccolo a Millenium alsó megállója előtt tesz le. Itt szükség esetén 6 pénztár is tudja a bérleteket osztani, pályatérképet a bérlétvásárláskor külön kérni kell mert nem raknak ki, de kérésre adnak akár többet is. A beszállásnál a reggeli időszakban lehet némi sorban állás, de a kabinok akár 15 embert is képesek befogadni és kb 15-20 másodpercenként érkeznek, tehát egy nagynak látszó tömeget is képesek felvinni rövid idő alatt. A Millenium kb. 20 perc alatt ér fel a csúcsra, de közben 2 helyen is ki/be lehet szállni. Az első a Gmanberg 1020m-en itt gyakorlatilag csak a Carniához lehet kiszállni. A 2. megálló azoknak lehet érdekes, akik még inkább kezdők, vagy családosok, itt vannak könnyebb kék pályák, illetve a gyerekeknek épített ovi részleg. A csúcson a kiszállásnál jobbra esik a KofelCenter, itt kávézótt WC-t és egy express síszervizt vehetünk igénybe. Ez utóbbi vállalja, hogy max. 10 perc alatt megcsinál egy gyors karbantartást léceinken, az aktuális várakozási időt egy nagy piros kijelzőn mindig mutatják. Ez ált 5 perc, kipróbáltuk tényleg ennyi (vagy még ennyi sem) és 7 EUR-ba kerül, 17 EUR-ért pedig már egy komolyabb szervizt is kérhet az ember. Amire figyelni kell, hogy a minden léchez egy-egy érvényes bérletet kérnek.
Nassfeld alapvetően 3 völgyből áll, amiket oda vissza egyben lehet síelni. Bemelegítő csúszásnak én a 23/23a pályát ajánlom, nem nehezek és Madritsche felvonóhoz visznek, ami a kezdetükhöz jön vissza. A kalandozást érdemes a keleti felén kezdeni, a 23-25-40 pályákon keresztül lecsúszni a völgybe és az 1-es felvonóval felmenni. Innen a 7-es pályán le, majd a 7-es felvonóval fel a csúcsra. A 9,8,7 pályákat reggel/délelőtt süti a nap, délutánra már nem olyan jó az állapotuk. Ezen az oldalon a 4-es pálya volt a kedvencünk, bár piros, de szép széles, még tömeg esetén is el lehet rajta férni. Délután érdemes a nyugati oldalra menni a 20-as felvonó a Mössern felé. Itt a 60 és 62 pályák voltak a kedvencek, amik a 4-eshez voltak hasonlóak. A 65-ős mellet 2 csákányos is működik, a jobb oldali nem a tetejéig visz fel, aki csak tovább akar menni, a 22 vagy 23-as "buborékos" felvonókhoz, az itt is kiszállhat és a 70-es pályára kanyarodva mehet tovább. Ez a 70-es nem igazán lopta be magát a szívünkbe, különösen a Rudnigalmi hütte alatti része nagyon vacak, kellemetlen lejtése és jeges volta miatt. A 22-es felvonóval mindenképp érdemes felmenni a Troghöhe-hez, a látvány fantasztikus és a 66-os kis kéken lecsúszva is megkapó panorámát nézhetünk.
A 23-as felvonóval érhetjük el a Carnia kezdőpontját, de közben meg is gondolhatjuk magunkat és a 77-es pályán akár vissza is jöhetünk, ez is elég kellemes rész volt. Ennek az alján van egy szlalom pálya, ahol a síbérlettel regisztrálva videofelvétel készül, amit azután az interneten nézhetünk meg, és ezért a szolgáltatásért nem kell külön fizetni. A 78-as kék erdei lecsúszást egyszer kipróbáltuk, de szerintük elég kellemetlen, szűk, nincs biztonsági háló és néhol elég meredek.
Fontos, Nassfeldre (de máshova se) senki ne jöjjön síbiztosítás nélkül! A pályák olyanok, hogy sok helyről baleset esetén helikopteres mentéssel tudnak csak lehozni, napi 2-3szor fordult a gép míg kint voltunk.
A másik fontos, hogy Nassfelden a piros pályák tényleg pirosak és a kékek is sokszor sötétkékek (főleg a kis erdei átkötő szakaszok), ne becsüljük le őket !
A pályákon számtalan hüttébe térhetünk be, az árak is mutatnak szórást, egy meleg tea 1.80-2.50 egy germknödel 5.20-5.50 között ingadozik, a legdrágább A KofelCenter és környéke.

02.07-02-12 között itt síelünk. Az idő már túl jó ma pl 16:00-kor a millenium expressnél a hőmérő +7 fokot mutatott. A pályák állapotáért a kezelők mindent megtesznek, de csodát ők sem tudnak tenni, bizony sok helyen jeges, délutánra buckás. Aki a héten jön naptejet hozzon, mert néha olyan érzésünk van, hogy nyaralunk nem síelünk. A sílécek pedig legyenek megélezve, mert szükség lesz a jó élekre ;-). Reméltük, hogy hétközben nem lesznek sokan, ehhez képest jócskán ki vannak használva a pályák, gyakorlatilag sehol nem lehet üres részt találni. Komoly sorban állás szerencsére sehol nincs max pár perc.

Ma meglátogattuk a pályát, abban a reményben, hogy a jósolt hideg időjárás sokakat elriaszt majd. Nos meg kellett állapítanunk, hogy bátor emberek a síelők, a parkoló jócskán megtelt 10:00 körül mire odaértünk. Már az S6-oson lehetett látni, hogy sokan lesznek, a kikanyarodáshoz is lassú menet vezetett. Az alsó pénztárnál kb 20 perces sorban állás, a Mittelstation-nél is 70...80m-es sor várakozott és sajnos ez volt jellemző az egész pályára. A sor mindenhol meg volt, 10-20 perces intervallumban. A tömeg a hüttéken is éreztette hatását, már ahhoz is sorban kellet állni, hogy leülhessen az ember egy asztalhoz. Az időjárás egész szépen alakult, sokat sütött a nap ami enyhítette a kemény hideget, melyhez néhol erős szél is párosult, főleg a Steinbachalm és a Bergstation környékén. A csúcsról lefelé, néhol pár méterre rövidült a látótávolság, mikor egy-egy erősebb széllöket elkapta az embert. A tömeg és az erős szél sajnos a pályáknak sem tett jót, sok helyen a jeges alapig lehordta a havat a szél, a sok síelő pedig délutánra szép mennyiségű buckát is kitermelt. Bár a földig sehol nem láttuk kikopva, azért elkélne egy kiadós havazás a pályára.

Egy kedves momentum, hogy a pálya kabala állata Semmi kutyus is megjelent a hütték és felvonók környékén, és apró ajándékot (ha jól láttam cukorkát) osztogatott a gyerekeknek :-)

Összességében elmondhatjuk, hogy nem ez volt a legjobb síelésünk ezen a pályán, de azért továbbra is kedveljük.

Jó estét kívánok minden sítársnak, remélem mindenki szerencsésen feljutott a pályára ! Valami baleset volt az A2esen ezért a teljes forgalmat leterelték Pingaunál pont a síelni igyekvők elé :-(. És ha ez még nem lett volna elég, a faluban a pályához vezető út takarítása nem sikerült tökéletesre, sokan elakadtak így kisebb dugót okozva 1-200m-re a parkoló előtt. Viszont a hó szépen esett, a pályán a hóviszonyok nagyon jónak voltak mondhatók.Az idő változó volt, de többnyire borús, bár volt 5-10 perc amikor láttuk a napot is, a szél is néha elállt, de többnyire változó erősséggel fújt. Ha hétvégére nem jönne a melegfront még sokáig ki lehetne húzni ennyi hóval, akinek van rá lehetősége az elkövetkezendő 1-2 napban az nyugodtan mehet, hó van elég. A pályán szinte csak magyarok voltak, a szokásos szombati forgalomnak még a fele se,sorban állás gyakorlatilag semmi :-). Érződik mér erősen, hogy s szezon vége felé járunk, utolsó csúszásnak azért remek volt.