Húsvétkor újra megnéztük Turracher Höhét. :) Egy hónappal ezelőtt kicsit hidegebb volt, sőt a hó is esett.
Viszont most a völgyben nagyon tavasz van. Kásás, olvadó hó jellemző. A házak tetejéről is olvad a hó, jég.

Annak ellenére, hogy a kijelző +16C-ot mutatott a 17-es alján elég jó pályák voltak. Fenti részeken szinte nem is volt érezhető, hogy húsvéti tavasz van, kb. 0C körül lehetett a hőmérséklet +/- 2C. Kiváló osztrák pályakezelés itt is jellemző. Nem kellett nagyon beöltözni.

Inkább haladó síelőknek, snowboardosoknak ajánlott a hely, a kék pálya is kevés, a legtöbb rész tempós.

Kedveltük a következőket: kék 18, piros 19, piros 14, piros 16, piros 2,3,4, kék 17, de sorolhatnám még.

A fekete 15-ös csalóka, elején nem látható a lejtése, de utána már igen. :) Egyébként rövid szakasz (kb. 200m) és utána pirossal folytatódik.
32-es pálya átcsúszós pálya, mint a 31-es. Lassú, keskeny, néha vízszintes, ill. emelkedős, de valamivel könnyebben abszolválható snowboarddal, mint a 31-es.

A Seetaxi továbbra is üzemel. :)

Sokan nem voltak, csak néha volt kis feltorlódás a felvonóknál. Szeretem ezt a pályarendszert. Remélem a következő szezonban nagyobb tél, ill. hó lesz (itt is).

Február utolsó hétvégéjén Turracher Höhét ill. Bad Kleinkirchemet terveztük be.
Február 25-én és 26-án nagyon szép időt fogtunk ki. Volt kevés felhő, néha eltakarta a napot, de azért főleg napos időnk volt. A pályák kezelése kiváló volt. Foltokban voltak jeges(ebb) szakaszok, de nem volt vészes. A piros- és kék pályákon is szépen meg lehetett küldeni. A pirosak inkább tempósak voltak, mint feketébe hajlóak. Kedveltük a kék 1,17, piros 16, 14 pályákat. Ezeket jól kombinálhatóak is. A kék 31-est senkinek sem ajánlom, még síelőnek sem. Lassú és nagyon hosszú átcsúszó pálya, snowboarddal szinte szenvedés az egész. Viszont a pályák többsége jól kombinálható, és kevés a lassító, ill. távolság a felvonók, pályák közt. Ez pozitív a snowboardosoknak. A fekete 15-ösről lefújta a havat a szél. A Seetaxi elég jó dolog. A tavon a kistraktor húzza síelőket, mintha szántana. :) A hétvégén a hó is esett a mínuszban, így javítva a pályákat. Szombaton BK-t néztük meg, de vasárnap annyira ködös volt TH, hogy sajnos ki kellett hagynunk, de legalább a megszokott és közkedvelt Kreischbergen nem volt annyira rossz az idő. :)

Turracher Höche 2016. 01 16.
Szuper jó két napot síeltünk Turrachon. Pár nappal korábban esett 25 cm friss hó, és ez érződött is a pályákon. Kipróbáltuk az új Schafalmbahnt, amit nem régen adtak át. 6 üléses, párnás, plexis, minden ami kell. Több nyomvonalon is lehet csúszni, van benne kék, piros, és ha akarod, fekete rész is. Tetszettek a Kornockbahn pályái is, bár nekem a tó túl oldala tetszik igazán. A Zirbenwaldbahn viszonylag rövid hatüléses, de én kifejezetten kedvelem az ilyet, jó gyors köröket lehet vele repeszteni, különösen ha a 19-es piros pályán jövünk le. A Turrachbahn nagyon hosszan szállít felfele, szerintem közel tíz perc, mondjuk a lefele jövetel ennek megfelelően szintén hosszú, és a 20-as és a 21-es pálya is kiváló. Ezeken szétsíeltük magunkat.
További részletek itt:
https://sielok.hu/rovat/elmenybeszamolo/cikk/turracher-hoche-siterep-meglepetesekkel/

Turracher Höhe 2015.12.30

Nem tudok egy helyen ülni a fenekemen. Ma korán felkeltünk, kivakartuk a kocsit a jégből, és irány Turrach.
Azt láttuk és éreztük, hogy rákapcsolt a hideg. Olyan -7 fok körül lehetett. A hómesterek örömtüzeket gyújtottak és vizet vezényeltek az összes hóágyúnak.
Mi meg kanyarogtunk Turrach felé.
Kedvenc oldalamról (nem az én oldalam, hanem a heggyé) közelítettük meg a terepet. Már nem kell nagyon figyelni, az úton világító tábla jelzi a Turrachbahn aljánál lévő parkírozót. Ez a kedvenc megálló helyem. Itt mindig van hely, pénztár és nincs sor.
A dolog nem jött össze. Hely volt, de kedvenc feleségem körbenézve tájékoztatott, szerinte kevés a hó. Ritkán mondok ellent lelkem apró titkait tudónak, s most sem tettem. Ebben abszolút nem befolyásolt, hogy mellesleg igaza volt.
Indulás, tovább fel a hegyre. S egyben bele a ködbe. A hegy tetején alig lehetett látni, de azt kitapogattuk, hogy alig van hely. A parkírozókban nem volt, s az út szélén is alig akadt.
Tömeg persze itt is volt. Köd is, s a pályán hó is. Műhó.
Az új felvonó itt is átalakította a pályát. Olyan terület került előtérbe, amit addig szinte mindig kihagytam. Érdemes megnézni.
Feleségem egy előző napi kedvezőtlenül kivitelezett talajfogás miatt kicsit nyűgösen kezelte a napot. Sok mindent nem fedeztünk fel, s a féktelen száguldozás is hiányzott. Sőt a köd miatt képeket sem nagyon készítettem.

Csabor az élvezeti síelő

Mi január 24. és 31. között voltunk Turracheren. Hat nap síelés után az a benyomásom, hogy ezt a terepet "meg kell tanulni" ahhoz, hogy igazán élvezni lehessen. A tó két oldalán lévő pályák között vagy a tó keskenyebb vége után, az út alatt működő "madzagon" vontatjuk át magunkat, vagy a szélesebb részén, see-taxival a befagyott tó jegén lehet átjutni egy rúdba kapaszkodva. Azért ez jópofa buli! Mindkét megoldás ici-picit macerás, mert kell botozni, meg a főúton egyszer lecsatolni, de ennyi izommunka kell.
A Kornock oldalon a hatszemélyes lift mindig lényegesen zsúfoltabb volt mint a többi, mert ott lehet a legmagasabbra jutni, itt van a két fun park is, és ez van legközelebb a főúthoz. Az itteni pályák szinte végig beláthatók, egyetlen hatalmas hegyoldal az egész. Itt van még a Panoramabahn, amihez egyetlen pálya vezet és ki tudja, miért nem volt annyira népszerű. A "Turrach" oldal sokkal vadregényesebb, szinte valamennyi pálya fenyvesek között vezet. Itt van a híres 20-as pálya is, ami most tiszta jég volt. És tényleg. A jegesedés sajnos szinte valamennyi pályát érintette, de egy nap után már lehetett tudni, hogy hol kell vigyázni.
Ami még feltűnő volt, hogy a kék pályákhoz vezető felvonóknál mindenhol nagyon figyeltek a beszállókra. Ha látták, hogy valaki kezdő, vagy akárcsak egy kicsit is bizonytalan, akkor egyből lelassították a felvonót vagy éppen meg is állították. A csákányosok végei is jóval barátságosabbak voltak, mint bárhol máshol. Mindig volt idő "bénázni".
Na és a nagy poén, a prosecco-val száguldozó hegyi inas. Ez gyakorlatilag egy néni volt, inasnak beöltözve egy motoros hegyi akármin közlekedett és a felvonók végein lehetett vele találkozni. Üveg!pohárban osztogatta a prosecco-t. Mi valahogy minden nap összefutottunk vele...
Ja, és még valami, ami szerintem lényeges: Turracher Höhe-n NINCS élelmiszer bolt. Azaz van, horror árakon egy undok nénivel. Szóval ha nincs ellátás, akkor legközelebb csak 8 km-re van egy kisebb Spar.