Előzmény és válaszok a Síelésünk kivesézése topikból

Helló Laci!

Síelés megvan. Idő és pálya állapot tökéletes. Kreischberg egyszerűen tökéletes a sítudás fejlesztéséhez. (persze nem egyedül, hanem a kellő segítség igénybevételével ) :-)

Javítom a „fabábuzni” kitételt. Valójában a „szalmabáb” –ra gondoltam, amikor ezt leírtam. Néhány értelmezés erről:

- „A szalmabáb érvelés olyan érvelési hiba, mikor az egyik vitapartner, a racionális vita szabályait megsértve a másik vitapartner torzított álláspontját támadja.” / Wikipédia /

- „Eltúloztad, megváltoztattad vagy teljesen egy általad kitalálttal helyettesítetted a másik álláspontját azért, hogy könnyebben megtámadhasd, az övét helytelenebbnek, a sajátodat pedig helyesebbnek állíthasd be.”

- „Ha nem a másik valódi, eredeti állításaival vitatkozol, akkor nem tudod azok helytelenségét bizonyítani. Az egyetlen amit be tudsz bizonyítani az, hogy az általad gyártott - a másikéval azonban nem egyező - álláspont vagy állítás nem igaz, ami azonban semmilyen módon és minőségben sem vonja kétségbe vitapartnered eredeti állításait és véleményét.”

Szép napot az olvasóknak, Replaci

Szia Joci!

1. „Magam is azt érzem, hogy elbeszélünk egymás mellett és ez nem véletlen.” Nos, ha beiratkoznál egy síoktatói tanfolyamra, akkor (reményeim szerint) itt nem lenne szükség olyan dolgokon vitatkozni, (legfeljebb árnyalatokon), melyek a síoktatók számára nagyjából evidensek. Nagyjából mondom, mert azért vannak különbségek a különböző helyeken megjelent, fogalmakról szóló szószedetekben.
2. Pl. eszembe nem jutott, hogy a TE BEOSZTÁSODBAN a rövid, középhosszú, hosszú lendületek bármelyike nem élen forgatott lendület.
3. „Ott megmutathatjuk, hogy ki mire gondol forgatás, karcolás ügyben.” Benne vagyok. Annyit finomítanék ezen a gondolaton, hogy amit én erről gondolok, annak csak igen kicsiny, elenyésző része a sajátom, annak nagyobb hányada a nemzetközi sí szakirodalom szerves része.

Jó síelést neked, Replaci

Laci!

Nem! Síoktatói tanfolyamra nem járok. Ilyen jellegű babérokra még nem törekszem. Viszont a síeléseim javát mindig igyekszem valamely síoktató csoporttal megejteni. Így aztán ragad rám valami. :-) Láttam már néhányszor a forgatás művészetét bemutatva. A jó és a rossz példákat is.

Az előző írásodban ha jól emlékszem a hosszú lendületet nem a rövid lendülettel hasonlítottad, hanem hogy valami váratlan esemény miatt növelni szükséges egy adott ívet. ( Egyébként meg nem feltétlen, hogy a hosszú lendületet kisebb élszöggel kellene megsíelni mint a rövid lendületet. A kettő közt nem ez a fő különbség. )

Magam is azt érzem, hogy elbeszélünk egymás mellett és ez nem véletlen. Alkalomadtán a sípályán majd pontosítunk. Ott megmutathatjuk, hogy ki mire gondol forgatás, karcolás ügyben. (Én jelenleg arra gondolok, hogy holnaptól nem száj síelésben lesz részem, hanem a valódi változatát űzhetem 4 napig. :-) )

Addig is jó síelést!

Joci!

Mi van jársz talán síoktatói tanfolyamra? Mert:

- Az élben forgatás a síoktatók munkájának a szóhasználata. Örülök, hogy NÁLAD is létezik ez a fogalom. A "kicsit szélesebb" viszont nem illik bele egy definícióba. Legalább is nálam nem fér bele. Ezért írtam volt, hogy definíciók nélkül nem fogunk tudni tovább lépni. A „kicsit nagyobb” -nál, a „nagy különbségnél” pontosabb meghatározás szükséges. Ez lehet a vagy karcolás, vagy forgatás. És itt most nem csupán a nyom szélességére kell gondolni. A jól síelő pontosan tudja, milyen érzés, amikor hagyja saját élein futni a léceket, illetve mennyire más érzés, amikor azok forgatásban vannak. A vagy karcolás, vagy forgatás mindenesetre egy pontosabb meghatározás, mint a „kicsit szélesebb”. Szerintem.

- igen, a párhuzamos hosszúlendületet kisebb élszöggel síeljük meg, mint a rövidlendületet.

- megideologizált flatterolás? A flatterolás hiba, nem kell megideologizálni. Olvasd el kérlek még egyszer, hogy mit írtam flatter és a driften közötti különbségről. Kérlek, ne kezdj el te is „fabábuzni” mert az olyasmi vitát csak a négyévesek erőltetik.

Laci!
Értem a fogalmakat, de nálam létezik az a fogalom is, hogy élben forgatás. Akkor is karcolt ív keletkezik. lenyomata kicsit szélesebb mint a forgatott nélküli karcoltnak. Befutott ívben pedig nagy klönbség van.

És mi a helyzet a jól végrehajtott párhuzamos hosszúlendület esetén, (amikor olyan helyzet adódik, hogy éppen) az ív növelése a követelmény?
Itt most kisebb élszögre gondolsz? Hiszen jól kivitelezett forgatást említesz. Vagy nem forgatunk bele, és ettől lesz nagyobb az ív. Vagy esetleg egy adott korrigációt valamilyen ívtörést bármi módon kivitelezve ( adott esetben egy flatterolást) kezdünk megideologizálni?

1. Joci, nem a flatterről beszélünk? Erre írtam, hogy én hogyan ismerem. A befordulás más tészta, mert az már elkezdődhet egy piciny súllyal, piciny élen történő megforgatástól IS. Az ív végébe azonban nyom bele a gravitáció, s ha a síelő nem vette el időben a rotációt, nem fog tudni élezni, (vagy kevés él lesz), és jön a lecsúszás, flatter. Ismereteim szerint a flatter hiba, a driften helyes alkalmazás, ha (bárhol az ívben) célja van.

2. Kezdjük elölről. A síléc tud mozogni hosszában, ez a siklás. Tud mozogni keresztben, ez a csúszás. Ez a két szélső mozgás. Mindkét szélső helyzetből elindítható a kanyar. Ha a hosszban sikló lécet élre tesszük, és nem forgatunk bele, karcolás következik be. Ha a síléc nem karcol, hanem a hossztengelye mentén annak valamely pontja (kötés) körül a menetirányhoz képest forog, az a driften, magyarul sodródás. Ami lehet aktív és passzív.

3. A forgatás rövidítés, a sodratás hosszítás? Nézzük meg értelmesen. Karcolva megy a sí? Nem. Forog a sí akár az ívrövidítés, akár a hosszítás esetén? Aligha tagadható.

4. „Talán csak annyit, hogy a jól végrehajtott forgatásnak ív rövidítés a vége.” A jól végrehajtott forgatás rövidítés? És mi a helyzet a jól végrehajtott párhuzamos hosszúlendület esetén, (amikor olyan helyzet adódik, hogy éppen) az ív növelése a követelmény?

Így aztán én azt javasolom, hogy először egyezzünk meg a definíciókban, aztán próbáljuk megérteni a tényleges történéseket. Ez esetben (talán) juthatunk közös nevezőre.

Jó éjszakát neked, és a többi „baglyoknak”,
Síbarátsággal Replaci

Szia Laci!

Mindegyik pontodra most nem reagálnék.
De:
3. . Az én ismereteim szerint a flatter a képzetlen síelők esésvonal utáni, élezés hiányában történő lecsúszását jelenti. Általában a hibás rotáció következménye, s mivel élezés nincsen, megakasztás sem lehetséges.


Lapján ugye nem lehet a léc, mert akkor kanyar sem tudna elkezdődni. Ha valamilyen kanyar kezdődik akkor meg már élhasználatnak kell lennie. Mégis a kezdők néha elesnek, mert az a fránya él a rossz használat miatt megakad. Láttunk már ilyet mindannyian.

5. Én úgy érzékelem, hogy annak ellenére, hogy a Vanczi élben forgat, a látható hóspriccelés nem a megakasztás, hanem az erőteljes élben sodródás következménye.
7. Élen lévő sí kötés előtti részét befelé sodortatni nem lehet, mert az élek elakadnának a hóban. Így az élen lévő sí kötés előtti része nem sodródik, (éllel szemben nem tud sodródni), hanem vezet. Attól függetlenül, hogy a kötés mögötti rész sodródik, vagy sem. Az más kérdés, hogy a sí eleje (csőre) vezetésének iránya nagyon is függ a lécvég driftenjének a mértékétől. (Szerk.: meg az élszögtől és a meghajlítás mértékétől, természetesen!)

Az 5 és 7 pontokban használod az élben forgatás szót és a sodratást is. Nem vagyok biztos benne, hogy nálad ez ugyan azt jelenti -e?
Mert nálam nem. Az forgatás az ív rövidítés, míg a sodratás pedig az ív növelését erdményezi.

Talán csak annyit, hogy a jól végrehajtott forgatásnak ív rövidítés a vége. A léc hátuljának történő letaposásának ív növekedés lesz a végeredménye. És ez egy jeges pályán hatványozottan előjön.

Szia Joci!

Örülök, hogy használod a le, felélezés fogalmát. Nem én találtam ki, de magyar viszonylatban írásban én kezdtem el kommunikálni.

1. A „megakasztást” gyakorló edzők szájából is többféleképpen hallottam már magyarázni. Amire én utaltam, az a feloldás előtti állapot. Ez a fajta „horogban” végződő megakasztás rövidlendületi sajátosság.

2. A forgatások témakörét már nem emlékszem melyik topikban, de tárgyaltuk. Akkor sem tudtunk egyetérteni, a vitát nem kívánom felújítani. A forgatás témakörét a nemzetközi sí szakirodalom feldolgozta, én ennek szellemében dolgozok, fogalmazni is így szoktam. Fő csoportjai a testforgatások, és a lábforgatások. Mindegyik csoport további felosztásokkal bír, így a többes szám indokolt. Igen, a térd és bokaforgatás benne van ebben a felosztásban.

3. Az én ismereteim szerint a flatter a képzetlen síelők esésvonal utáni, élezés hiányában történő lecsúszását jelenti. Általában a hibás rotáció következménye, s mivel élezés nincsen, megakasztás sem lehetséges.

4. Az ív különböző szakaszaiban, (vagy akár az egészben) alkalmazott szándékos sodródás, (a német driftennek nevezi), ismert, sőt szükséges része a síelésnek.

5. Én úgy érzékelem, hogy annak ellenére, hogy a Vanczi élben forgat, a látható hóspriccelés nem a megakasztás, hanem az erőteljes élben sodródás következménye.

6. Emlékeim szerint, amikor a szakirodalomban az ablaktörlő kifejezés megjelent, akkor az a lécek együtt forgatására utalt. Hogy ez azóta, hogyan módosult, azt nem ismerem.

7. Élen lévő sí kötés előtti részét befelé sodortatni nem lehet, mert az élek elakadnának a hóban. Így az élen lévő sí kötés előtti része nem sodródik, (éllel szemben nem tud sodródni), hanem vezet. Attól függetlenül, hogy a kötés mögötti rész sodródik, vagy sem. Az más kérdés, hogy a sí eleje (csőre) vezetésének iránya nagyon is függ a lécvég driftenjének a mértékétől. (Szerk.: meg az élszögtől és a meghajlítás mértékétől, természetesen!)

8. Kérem, ne haragudj, hogy az általad mondottakkal (melyek számomra ismeretlen forrásból származnak), nem írom felül az általam ismert forrásokból származó, és a puszta ismeretnél jelentősen többet jelentő tudásanyagot.

9. A Vanczi ügye. Miután ő vonzódik a versenysporthoz, fejlődése érdekében ezért ajánlottam edzői közreműködést. Jómagam a modern versenysíelésben nem vagyok naprakész, így nem érzem magam kompetensnek ebbe beleszólni.

Jó éjszakát a kedves olvasóknak,
Replaci