Kanyarsí programok - Replaci topikja

Ismét hétvége, jó reggelt a vasárnapi olvasóknak!

A síelés fizikája
Segítséget kértem, (és kaptam) a BME mechanika tanszékéről nyugdíjba ment docensétől. A két adatsor függőleges megfelelői mutatják, hogy ha x Km/ó sebesség mellett ütközik kemény tárgynak a síelő, akkor az ütközés milyen magasságról történő leesésnek felel meg. Az (kissé kerekített) adatok eléggé meggyőzőek ahhoz, hogy érdemes legyen foglalkozni a síelés sebességszabályozásaival.

Sebesség Km/ó -n: 10, 20, 30, 40, 50, 60, 70
Magasság méter-n: 0.8, 3, 7, 13, 20, 28, 39

Gyermeksíbaleset konferencia
A 2012 –n megtartott gyermeksíbalesetek elkerülése érdekében szervezett konferencián az előadásom címe: „A síelés sebességszabályozásainak az eszközei” volt. Az előadásom utolsó mondata, pedig így hangzott, „A legrosszabb dolog, semmit nem tenni!”

A síelő biztonsága nem függhet a szerencsétől
Fel kell, hogy merüljön kérdésként, hogy tulajdonképpen mit is jelent a síelés biztonsága? Alapos érvekkel lehetne csak megkérdőjelezni azt az állítást, hogy MINDEN BIZTONSÁG A TUDÁSBÓL ERED, a tudás alapja, pedig a megértés. A síelő akkor nem érzi magát biztonságban, amikor nem tudja, hogy mi történik, így aztán arról sincsen fogalma, hogy hogyan is kellene reagálnia. Ilyenformán nem túl kockázatos kijelenteni, hogy a biztonság hiányának oka a „nemtudás”. Akik készségszinten tudnak, összehasonlíthatatlanul nagyobb biztonságban vannak, mint akik nem tudnak. Akik nem tudnak, a szerencsében bíznak. Mivel azonban a szerencse véletlenség, a szerencsétől függeni annyi, mint a nem tudástól függeni.

Az objektív valóság
Az objektív valóság törvényszerűsége, hogy minél nagyobb sebességgel ütközik az autó (vagy a síelő), annál nagyobb a roncsolódás mértéke.

A szubjektív befolyásolás
A történéseket nagyban befolyásolhatják a vészhelyzet szubjektív reakciói:
1. Jó felkészültséggel befolyásolhatók, (akár meg is előzhetők) a súlyos következmények
2. A törvényszerűségen magán ez mit sem változtat.

Balesetveszélyes helyzetekre reagálás autóvezetőknél
Arra a szubjektív elemre, hogy a gépkocsit vezetők felkészülten reagálhassanak balesetveszélyes helyzetben, találták ki a vezetéstechnikai képzéseket. Természetesen igaz, hogy csupán az autóvezetők töredéke vesz részt ilyen vezetéstechnikai képzéseken.

Balesetveszélyes helyzetekre reagálás síelőknél
Arra a szubjektív elemre, hogy a síelő is felkészülten reagálhasson balesetveszélyes helyzetben, a síoktatás világában is szükség lenne minél több „vezetéstechnikai képzésre”. A Kanyarsiklubnál már van ilyen képzés, de itt is igaz, hogy a síelők számához képest megdöbbentően alacsony a képzésre jelentkezők száma.
(Folyt. Köv.)

Replaci