A semmiből épül fel az olimpiai sícentrum 2014-re

A rendezést elnyerő Szocsi városától mintegy 45 percre található Krasznaja Poljana (magyarul vörös hegyi rét), a jelenleg is üzemelő síterep, amely a síversenyek központja lesz 2014-ben. Két síközpontot adnak át 2013-ig a közelben. Az elsőt a Psekhako gerincen, ahol a Gazprom, az orosz óriás cég 375 millió dolláros beruházással bővíti a jelenlegi síterepet. Az olimpia ideje alatt itt rendezik majd az északi versenyeket. Itt készült februárban az oroszok kampányfilmje, amelyben Putin is szerepelt. Természetesen, az átadás után az alpesi sport szerelmesei is használhatják a domboldalakat.

Itt épülnek a pályák

Krasznaja Poljanatól keletre hat kilométerre épül a Rosa Khutor hegyen egy teljesen új sícentrum, amelyet Vladimir Potanin, egy orosz milliárdos épít meg saját vállalkozásában, főleg kanadai és osztrák szakértők segítségével. Lassan összeáll a leghíresebb észak-amerikai síterepről elcsábított vezetőkből álló csapat és kezdődhet a munka. A hírek szerint, csak ez első fázisban 262 millió dollárt költenek a fejlesztésekre.

Állítólag van egy mondás a rutinos síterepépítők között. Építs egy olyan pályát, ahol lesikló versenyeket is lehet rendezni, a többi már jön magától. Nos az oroszok találtak olyan pályát, amely rendelkezik 1000 méter szintkülönbséggel és ezek után már bátran pályáztak az olimpia megrendezésére. Egy eddig érintetlen hegyet néztek ki, ahol a tervezett pályák legalsó és legmagasabb pontjai között összesen 1466 méter szintkülönbséggel lehet számolni.

Úgy tűnik, hogy olyan pályát találtak, ahol az összes versenyszámot meg lehet rendezni. A korábbi olimpiákkal ellentétben, itt nem kell majd a szurkolóknak kilométereket utazgatni a versenyszínhelyek között, mind a tíz alpesi versenyt egy pályán rendeznek meg, csak egy nagy tribünt kell megépíteniük az egyetlen célegyenesben.

A főpályával együtt összesen 40 pályát építenek az olimpia előtti év főpróbájára. Az összes pálya északi vagy észak-keleti tájolású lesz, változatos lejtőkkel, 18 és 42 százalékos meredekséggel. Az egész pályarendszer és a lifteket használó napi tízezer síelő elfér majd egy 550 hektáros területen, amelyből csak a pályák 227 hektárt foglalnak el. A síterep legmagasabb pontja 2285 méteren lesz, innen indulnak majd a fekete pályák.

Helyi szakértők szerint garantált hóviszonyok várják majd a síelőket. A legrosszabb esetben is 140 havas nappal számolnak szezononként, amely szerencsés esetben akár 180 nap is lehet. Éppen ezért hóágyúkat csak a versenypályák mellé építenek, de a kilenc kilométer hosszú és 43 hektáros versenyterületnek is csak alig több mint a felét látják el hóágyúkkal.

Az osztrákok ugyan vesztettek a rendezésért folytatott versenyben, de nem biztos, hogy nem profitálhatnak az orosz rendezésből. A jó orosz kapcsolattal rendelkező osztrák Strabag zsíros megrendelésekre számít a szállodák és kiszolgáló létesítmények építésénél, de legfőképpen a repülőtér újjáépítésével kapcsolatban. A Doppelmayr cég pedig komoly várakozással tekint a síliftek építésére kiírt pályázatra. A teljes projektben összesen 15 lift építése szerepel. Három darab nyolcszemélyes kabinos, négy darab hatszemélyes, és két darab négyszemélyes ülőlift. Ezek nagy részét már jövőre, az első szakasz végére meg kell építeni.

A környéken található négy síterepen összesen 1,1 milliárd dollárnyi fejlesztést végeznek a közeljövőben. Vitathatatlan, hogy erre a környékre koncentrálódik a sípályákra költött legtöbb fejlesztési pénz a következő években. A nagyon távoli jövőben pedig megvalósulhat a négy terep összekötése, amely már világviszonylatban is komoly pályarendszernek számítana.

Persze vannak jócskán ellenzői is a projektnek. Sokan attól tartanak, hogy csak egy második Courchevel-t építenek, ahová csak a szupergazdag oroszok tehetik be a lábukat. Az Alpok legdrágább síterepe arról lett hírhedt, hogy elözönlötték az orosz milliárdosok.

Szintén aggódnak a környezetvédők. Az olimpia miatt februárban új törvény lépett életbe, amely lehetővé teszi az új létesítmények megépítését korábban természetvédelmi területnek számító részeken. Az új létesítmények zöme korábban védett területeken épül, de még az olimpiai falu is a korábbi természetvédelmi terület szélén található un. puffer-zónában épül fel. A szervezők cáfolják a környezetrombolást és állítják, hogy betartják a hatályos környezetvédelmi törvényeket. Nem lesz nehéz, hiszen valószínűleg a februári rendeletekre gondoltak ...