Januárban síeltünk itt két napot és nagyon élveztük. A pályához közel volt a szállásunk 300m, oda is vissza is csak keveset kellett gyalogolni.
Nem volt sok hó de a pályák nagyon szépen meg voltak csinálva, csodaszép napsütésben remekül karbantartott pályákon lehet síelni. Igaz mi hétköznap voltunk de nagyon kevesen voltak. A fenti pályák szélesek de rövidek, lehet rajtuk gyakorolni. Az ülőlift alatti nagy pálya viszont haladóknak is élmény 4.5 km hosszú.
Aki szeretne egy kis síterepen, jó körülmények között nyugalomban eltölteni néhány napot, annak nagyon ajánlom.
Családoknak kedvezmény jár, van családi jegy és a harmadik gyerek ingyen síel.

Az időjárást illetően a jószerencsénknek köszönhetően, no meg a szilveszteri tömeget elkerülendő, Arnoldstein – Dreilandereck síterepét kerestük fel. Előző nap mintegy 70 cm friss hó esett Karintiában, ami éjjel a -10 fokban kifagyott, így tényleg tökéletes pályákon csúszhattunk. A síterep 17 km pályarendszere nem tudom hogyan jön össze, mint ahogy a nyolc jelölt lift helyett is hetet tudtam összeszámolni. Szerintem a pályák teljes hossza még 10 km sincs.
Egy meglehetősen lepukkant háromüléses lift visz fel a hegygerincre, ahol kellemes, de „mátrai típusú” rövidke kék pályákon elsősorban kezdők próbálkoznak. Ha legalább kétszer ilyen hosszúak lennének, akkor érdemes lett volna fent maradni, így azonban inkább a piros jelölésű 1-es pályát mentük, ami visszavezet a háromüléses felvonó völgyállomásáig. Végig fenyőerdőben vezet, letörésekkel tűzdelt 4 km.
Pozitívum, hogy az ülős lift hegyállomásánál egy mérsékelt(!) árú hüttét találtunk, mint ahogy szép volt a panoráma is, ami a hegytetőn fogadott. Tömeg nem volt, várakozni csak akkor kellett, amikor a lift megállt. Ehhez társult még a 35,5 Eurós papír alapú napijegy (kaució nincs), így összességében egy kellemes sínapot töltöttünk el Dreilandereck pályáin. Megjegyzem, az Arndoldstein kifejezést sehol sem találtuk, talán célszerű lenne egyszerűen Dreilandereck-nek nevezni.
Az iskolai sítáboraink helyszíne több éve a közeli Gerlitzen, de még Villach városában sosem jártunk. A nap végén ezt a hiányosságunkat is pótoltuk, és tettünk egy nagy sétát az adventi díszekben pompázó belvárosban. Gyönyörű volt. Aki a szilvesztert a környéken tölti, ne hagyja ki.

Mi is ott voltunk pont ugyanebben az időszakban.
Az első napokban amikor a lenti részeken nem igazán volt már hó, a ratrak csak többet ártott volna, mint használt.
Amikor meg szakad a hó akkor szintén nem lehet ratrakolni. ha hideg van, akkor tudnak hóágyúzni, ha közben szakad is a természetes hó, annál jobb. A lényeg, hogy minél tartósabb alapot tudjanak gyártani, ha már eddig szegényes volt a mennyiség.
Én nem láttam benne hibát. Ha meg 2 nap alatt majd 2 méter hó esik (errefelé ez kb 80 éve nem fordult elő) az azrét extrémnek számít. Ilyen az időjárás, nem lehet mindig napos, hideg időben csúszni. A szűzhavat én például külön éveztem (ezért is vittem széles lécet is.
"lazaságnak" nem nevezném a körülményeket.
Nem értem a fanyalgókat. Az időjárás kezében vagyunk és vannak korlátok amik a pályaüzemeltetőket is érintik.
szerintem baromi jó hetünk volt! De persze ízlések és pofonok.
Ráadásul már a 10 éves lányom is roppantul évezte a friss havat, csak azt kereste, hol mélyebb. :-)

Január 27-tól febr 1 ig voltunk. A pályákat egyáltalán nem kezelték. Helyenként szűzhó volt máshol meg kiálltak a kövek. Ratrakot csak elvétve láttunk. Bezzeg mikor elkezdett esni a hó a hóágyúkat is bekapcsolták, azzal verették a környező fákat, még véletlenül se a pályát. Nekem eléggé kiábrándító volt. Már harmadik alkalommal voltunk itt de ilyen pocsék még nem volt. Szinte csak magyarok voltak,nem szeretném hinni hogy ez volt a lazaság oka! Az a néhány ezer ember aki most itt megfordult nem biztos hogy még egyszer visszajön...