bertazs által küldött hozzászólások listája

Kártyával elég sok helyen lehet fizetni pl. boltok, hütték, éttermek. Néhány helyen pl. szállodák bárjaiban, kis boltokban, ahol sok turista fordul meg elfogadják az Eurot is, de a saját pénzükben adnak vissza, nem a legjobb árfolyamon. A helyi konvertibilis márkát - ez a fizetőeszközük (váltópénz pfenning :-) - mi autómatából vettük ki ott helyben, mivel elég nehezen beszerezhető itthon. Így kaptuk a legjobb árfolyamot kb. 1 KM 160-165 Ft. Bankautomata Ogorjelicán az 5 csillagos szálloda mellett található (kettő is) A telefonálás elég drága (már nem EU) 180 ft /perc, ha te hívsz 100 ft/perc, ha téged hívnak. Az adatforgalom szintén méregdrága, viszont sok helyen van WIFI pl. szállodák, hütték, éttermek.

2017.01.26-29 között síeltünk Jahorinán. Az első nap délelőtti kis köd és hószállingózás után végig napsütéses időnk volt mínusz 4-5 fokkal, de kicsit vékony a hóréteg a pályákon, így délutánra a napos helyeken már ki-ki bukkant a föld vagy a fű és persze vannak kövek is meg jég is, de becsületükre legyen mondva, hogy reggelre tisztességesen megcsinálják a pályákat, így kora délutánig nagyon jókat lehetett síelni. A pályák közepesen hosszúak és főleg pirosak, de szélesek és nem túl veszélyesen meredekek, azonban itt ott jegesek vagy buckásak. Az Ogorjelica csúcsról az olimpiai pályán végig egy egész korrekt csúszást lehet tolni. Nekem ez volt a kedvencem. A pályák és a felvonók háromnegyede ment, hétköznap nem is volt sor, de hétvégén azért már sokan voltak és ez a pályák állapotán is meglátszott, de lehetett találni mindig olyan felvonót ahol nem volt sor. Egyébként pályán kívül is lehetett síelni, mert ott volt hó bőven és nem volt letúrva. Az árak korrektek a kaja ehető, viszont bárhol lehet dohányozni, ezért helyenként a szállodák bárjaiban és a hüttékben néhol vágni lehetett a füstöt. Az út sima volt csak a kevés autópálya miatt volt hosszabb kb. 8 óra alatt értünk oda 2 megállással és 7 és fél óra alatt vissza.Érdekesség, hogy a pénztárnál kapott sí térkép köszönő viszonyban sincs a pályán, a felvonóknál kitett térképpel, ugyanis mindkettőn más a pályák számozása és néhány a térképen feltűntett pálya nem is létezik, ill. a "c" jelü felvonó kb. 20 éve ment utoljára. A pályarendszer egyébként nem bonyolult, egy nap után kiismeri magát az ember, ill. a tetején szinte bárhol át lehet csúszkálni a pályák között. Nagyon sok volt a kezdő síelő, akik nem a tudásszintjüknek megfelelő sebességet választják, úgyhogy oda kell figyelni. Több ütközést is láttunk s a helyiek nagyon kevesen használnak bukósisakot. A másik furcsaság, hogy a sípályán is lehet szánkózni (vagy legalább is nincs táblákkal tiltva), ebből kifolyólag nem meglepő, hogy a piros pálya alján apjukkal szánkózó kisgyerekekbe botlik az ember. Ez már a Balkán, mentalitásban síkresszben és közlekedésben is.Összességében ár érték arányban nagyon korrekt volt. A szállás is rendben, az emberek kedvesek a táj gyönyörű, és érdekes, hogy a balkáni háború nyomai még milyen sok helyen megmaradtak, itt még kézzel fogható a történelem, Mi a 8 éves fiammal nagyon jól éreztük magunkat, nagyot síeltünk, de az tény hogy 3-4 napnál nem érdemes hosszabb időre menni.

RM barátom beszámolójával teljesen egyet értek, de tennék néhány apróbb kiegészítést. Furcsálltam, hogy szinte minden felvonóból való kiszállás után 40-80 métereket kellett botozni, hogy át csússzak egy másik felvonóhoz, vagy hogy elkezdjek síelni.Ennyit utoljára a Sella Rondán botoztam a visszakörön és ez 3000 m fölött igényel némi kondíciót. A pályák jelölése is eltér az általam eddig megszokottaktól, ezért a sítudásukban kevésbé bízók figyeljenek, hogy itt, a máshol kéknek jelölt pályák a zöld jelölésűek. A kékeken pedig nem egyszer fut bele az ember olyan letörésekbe, amelyek máshol piros besorolás alá esnének, főleg, ha még jegesek is! Némelyik piros pedig pl. Ausztriában, vagy az olaszoknál simán fekete lenne. Ami még feltűnt, veszélyes kanyarokban, szakadék mellet stb. a védőhálók teljes hiánya. Erre nem árt odafigyelni, főleg, ha gyerekkel megy az ember. Egyébiránt az itteniek mentalitása számomra érthetetlen, mintha nem az lenne az érdekük, hogy a vendégek jó szájízzel távozzanak. Egyik nap pl. teljesen érthetetlen volt számunkra, hogy szélcsendben napsütéses időben miért 11 óra után nyitották meg a gleccser pályákat, ezzel jó nagy sorállást generálva, majd amikor a sor csökkenni kezdett az egyik csákányos felvonót le is állították. A pályák kezelésével túl sokat nem foglalkoznak, a faluba visszatérő pályákat a mínusz fok ellenére sem szórják meg napközben, hogy a délután hazatérők ne a tükör jégen szerencsétlenkedjenek az utolsó 2-300 méteren. Hó esésben a felvonókról a havat eszükbe sem jut lesöpörni, hogy a síelő ne csuromvizes nadrágban szálljon le a felvonó végén. A WC-k a legtöbb helyen gusztustalanok voltak és érdemes sok papírzsepivel készülni. A 3200 méteren lévő pic-nic WC-je volt a "csúcs", a sort kivárva dolgom végezetlenül fordultam ki belőle, érdemes elkerülni. Mint ahogy ilyen kevés hó esetén Les 2 Alpes-t is. Nekem nem lopta be magát a szívembe. Ellentétben Montgenevre! Fantasztikus hely, kár hogy csak egy napot síeltünk itt. Köszönet a szervezőknek, hogy elvittek oda minket!

A SkiJam szervezésében 2016.01.17 és 24. között jártam itt. Szerintem ez egy erősen közepes minőségű és szolgáltatású pályarendszer. Ezért Magyarországról nem éri meg ennyit utazni. A bemutató szöveg nagyon jól sikerült, az embert tényleg felcsigázza, de a tapasztalatok alapján inkább csak marketing duma. Mivel Olaszországi tapasztalataim Sappadát kivéve eddig csupa pozitívak voltak ezért is ért váratlanul az itteni hozzáállás. Korszerűnek nem mondható (nem is értem hogyan lehetett itt olimpia), ugyanis 1 db szélvédett, vagy fűtött lift sincs. Többnyire régebbi 4-es ülős, rozoga 2-es, vagy tányéros (még csákányos se). De azok nagy része nem is ment. Lehet, hogy a XX. század eleje óta van itt sí élet (az egyik Jafferau-i lift talán abból a korból maradt :-), de nagy fejlődésen azóta sem ment keresztül.
A méretét tekintve is erősen túlzó a 100 km, szerintem a szánkódombokat is belevették. Én olyan Gerlitzen méretűnek éreztem. De mivel csak kb. 30 %-án lehetett síelni 4 napig ezért inkább Mönichkirchenre emlékeztett. Aláírom tényleg kevés hó jutott idén ennek a régiónak, de mivel hétköznap kevesen járnak ide az üzemeltető sem tett sokat azért, hogy megcsinálják a további pályákat. Némelyik pályán csak tényleg minimális hópótlásra, vagy kezelésre lett volna szükség, de hozzá sem nyúltak. A hétvégére nyitottak 2 új pályát és pénteken hál' istennek elindították a Jafferau-i oldalt. Szombaton viszont ennek ellenére is jelentős sorbanállás volt a felvonóknál (boldogult szlovák emlékek:-). A hosszú pályák is relatív fogalom. Eplényhez képest tényleg hosszúak voltak, de például a büszkeségük az olimpiai pálya is fele olyan hosszú mint mondjuk a Cavalese-i, 4 perc alatt le lehetett érni, majd 25-öt felvonózni. Fekete pálya nem volt nyitva és a pályák közötti átcsúszások is eléggé esetlegesen voltak megoldva. Ha valaki nem akart sokat botozni az olimpiai pályáról hazafelé akkor konkrétan az erdőben fák között (és azok gyökerein) kellett visszacsúszni. A pályák jegesek és kövesek voltak, teljesen leamortizálták a lécemet. A hóágyúzás is (ahol lehetett) teljesen ad-hoc jelleggel össze vissza történt, minden ésszerűséget nélkülözve. Vagy a hozzá nem értést, vagy a belesz*rást tükrözve. Talán túl közel van már a Francia határ :-). A Jafferau-i oldal már kicsit nagyobb élmény. A síbuszok egyébként 20 percenként jártak, a megközelítéssel nem volt gond. A pályák is jobbak voltak, bár itt is kb. a fele ment és ugye kisebb mint a másik oldal... A parkolóból egy kabinos lift visz fel a pályákhoz. A hegy legtetején gyönyörű kilátás fogadja az embert, de az odaút azért embert próbáló. Szélcsendben nincs baj, de ha fúj! Ha valaki emlékszik a Chopok tetejére felmenő kétüléses liftre akkor sejti mire gondolok. És hétvégén még dugig telt parkolóra és sorbanállásra is kell készülni, de az itteni pályák rendben voltak. A hét legnagyobb síélményét ennek az oldalnak köszönhetem.
A bolti és hütte árak korrektek a színvonalhoz hasonlóan alacsonyabbak mint az olasz átlag. A helyi kommunális uszoda egy idő utazás a szocreálba. A Campo Smith ami a bemutató szövegben is megemlítésre került nagyjából megfelelt az elvárásoknak, bár az extra apartmanban ígért mosogatógépet nem találtuk, mikrót külön kellett kérni, akinek jutott kapott, vízforralót meg már kérni sem lehetett. A WIFI a szobában nem működött és ezt a hét végéig nem is sikerült orvosolni, bár próbálkoztak vele. A személyzet egyébként mindenhol nagyon kedves és segítőkész volt. Fűtött sí és bakancs tároló nem lévén a cuccokat az annyira azért nem nagy légterű szobában kellett kerülgetni bár ezért a szép nagy erkély és az abszolúte pályaszállás valamelyest kárpótolt.
Összegezve: Ha valaki tényleg hosszú jól kezelt széles pályákon komolyabban akar síelni az ne ide jöjjön, baráti társaságoknak, akik inkább a bulikra helyezik a fő hangsúlyt és bírják a hosszú utazást, ajánlott. Ár-érték arányban egy közepes szolgáltatás volt, amiért szerintem nem érdemes ilyen messzire menni. Bár azért kiváncsi lennék rá teljes üzemben, de ezt én már valószínüleg nem fogom megtapasztalni.