Előzmény és válaszok a Síelésünk kivesézése topikból

A hibák ott vannak a síelésben, akár akarjuk, akár nem. Ha viszont tanítjuk őket, akkor rögzülnek is. Egy oktatónak az a kötelessége hogy mindig az ideális irányba vigye a tanítványt, és ne tanítson neki olyant, amit akadályozza a helyes síelését, a továbbfejlődést. A völgytámaszhoz pont az a kikormányzási hiba kell, amelyik pokollá teszi a kemény pályán való síelést. Ha a széles körű ismeretek jegyében megtanítom neki, önmagára és másokra veszélyes síelést tanítok meg. Én ezt inkább kihagyom... Lehet, hogy ilyen hibás síeléssel hamarabb lehet eredményt elérni, de a kikerülésével is meg lehet tanítani mindenkit síelni, és a végeredményt nem lehet összehasonlítani biztonság és élmény szempontjából.

Viszont ahogy hibátlanul dolgozó kőműves nincs úgy szerintem nincs hibátlanul laborkörülmények között csúszó síző/boardozó sem. Én többre tartom azt, hogy ismerje az ember meg a gyakran fellépő hibákat amik nem is feltétlenül hiba és azok megoldásait. A mérnöki kanyar ívébe is beleroboghat egy másik sporttárs...

Megjöttem, és a havon csak elgondolkodtam a völgytámasz kérdésén (is). Megsíelve és a sok erősen különböző tudású síoktatónevelvényt megnézve egyre erősebb meggyőződésem, hogy a völgytámasz csak egy elrontott kanyar korrekciója. Ha egy rendesen felépített kanyarból érkezem, képtelenség egy völgytámászt összehozni. Ha meg akarom csinálni, kénytelen vagyok a kikormányzást tudatosan elrontani (a direkt elrontásnak meg meg nem nagyon látom az értelmét). Egyébként csak akkor történik völgytámasz, ha elszúrom a kanyart.

Szerintem Tomba sem úgy alkalmazta tudatosan, hogy előre eltervezte, hogy a hatodik kaput majd így oldja meg, hanem amikor besokallt, akkor ezzel mentette a helyzetet, tehát nála is csak egy korrekciós megoldás volt, nem egy sítechnika (ráadásul ő még a régi sík világában mozgott).

Én a magam részéről nem fogom egy hibás ív korrekcióját tanítani (és ezt tanácsolom a kollégáknak is), hanem arra fogok törekedni, hogy mindenkit a helyes síelésre tanítsak meg. (A házfelújításnál is jobban szeretem, ha a kőműves inkább csak akkor áll neki javítgatni, ha már más megoldás nincs. Ha lehet, elsőre csinálja meg a munkáját hibátlanul, és ne rögtön valami buherával kezdjen neki...)