TZoliék végül a Kékesre mentek, de köszönjük a rossz időt jósoló megjegyzéseket, mert talán azoknak is köszönhető, hogy a legforgalmasabb órákban is (mértük!) maximum hatperces sor volt. :-) Az egykéző csákányozók megint felbosszantottak, s éles megjegyzésemre azt a választ kaptam egy kedves hölgytől, hogy ő megvette a napijegyét, ne szóljak bele, hogyan használja a felvonót... Erre én felrobbantam, de szerencsére a gyógypedagógiai érzékkel megáldott Robin sporttárs türelmesebben képviselte a köz érdekét... Reggel egyébként csodálatosan kezelt pálya várt, és zárásig élvezhető volt az idővel kicsit kásásodó hó. Köszönjük.