Hóvadász

A hóvastagság csökkenéséhez energiafelvétel szükséges. Ez történhet sugárzással (direkt besugárzás vagy diffúz a felhőkön keresztül), hővezetéssel (külső hőmérséklet 0 fok feletti), vagy esővel, ami melegebb, mint 0 fok.

Az, hogy a hó milyen gyorsan tűnik el, nem csak a bevezetett energia nagyságától, hanem a levegő hőmérsékletétől és relatív nedvességétől is függ. Konkrétan: minél szárazabb a levegő, a hóvastagság annál lassabban csökken.

Három számértéknek van jelentősége:
1. Levegő hőmérséklete,
2. Harmatpont,
3. Nedves hőmérséklet.

A harmatpont az a hőmérséklet, amelyre a levegő hőmérsékletének le kell csökkennie, hogy telítetté váljon (100% relatív nedvesség). Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb a különbség a hőmérséklet és a harmatpont között, annál kisebb a relatív nedvesség.

A nedves hőmérséklet valahol a hőmérséklet és a harmatpont között található. Ha csapadék hullik száraz levegőben, akkor egy része elpárolog. Ezáltal nő a relatív nedvesség, azaz a harmatpont nő, a hőmérséklet pedig csökken, mivel a párolgás hőt von el. A két érték a nedves hőmérsékletet közelíti meg, ami tehát egy adott levegőtömeg esetén állandó.

Ha a relatív nedvesség 100%, akkor
levegő hőmérséklete = harmatpont = nedves hőmérséklet.

A hóvastagság háromféleképpen csökkenhet.

Párolgás. Ha éjjel kiderül az ég, akkor reggelre a hőmérséklet mélyen fagypont alá csökken, míg napközben a napsugárzás hatására enyhén fagypont fölé emelkedik. A száraz levegőben azonban a harmatpont és a nedves hőmérséklet is a negatív tartományban marad. Ekkor a hó párolog, a párolgás hőt von el, így a hóréteg felszínén egy vékony rétegben lehűti a levegőt, ami az enyhe pozitív külső hőmérséklet ellenére sem engedi a hóolvadást. Ehhez 7 fok alatti hőmérséklet és 20% alatti relatív nedvesség kell, valamint az, hogy ne legyen nagyobb szél, ami lefújja ezt a hideg réteget. A hóvastagság ilyen feltételek mellett alig csökken, a hó teljesen száraz marad.

Olvadás + párolgás. Ha a hőmérséklet tovább nő vagyis a levegő felmelegszik, akkor a nedves hőmérséklet is pozitív lesz és csak a harmatpont marad negatív. Ekkor a hó már nemcsak párolog (gázfázisba megy át), hanem olvad is (folyadék fázisba megy át). Ehhez kb. 3,5-10 fok közötti hőmérséklet és 50% alatti relatív nedvesség kell. Ilyenkor a hó átnedvesedik, a finom kristályszerkezet összeesik, a közötte levő levegő eltűnik, a hóréteg sűrűsége megnő, térfogata pedig fordított arányban csökken. A hóvastagság hirtelen nagyot csökken.

Olvadás. Ha a külső hőmérséklet tovább nő (10 fok felett), vagy eső esik, akkor a hó már csak közvetlenül folyadékfázisba megy át. A hóvastagság leépülése ekkor már nagyon gyors, az eső pedig, főleg ha még erős szél is társul mellé (főn), szinte "megeszi" a havat.