Visszatértünk Valmorelből, egy fantasztikus márciusi síelésről.

Az indulás kalandos volt, a hóakadályok miatt 4 óra alatt értünk el Győrig - Komárom és Vámosszabadi között a szlovák oldalon - onnan már sima volt az út, eltekintve a szokásos svájci dugóktól. (Visszafelé is Svájcon keresztül jöttünk, beiktatva egy rövid Murten-i városnézést).

Szállásunk Valmorelben a Cachette apartmanházban volt. A házak elrendezéséből következően a fizetős parkolóból (amit előre, interneten ki lehet fizetni) némi cipekedésre fel kell készülni. Viszont a folyosónkról egyből a Lanchette felvonóhoz vezető pályára léphettünk ki, azaz valódi pályaszállásunk volt.

A szállás egész jó volt, mi két teljesen azonos, jó felszereltségű, balkonos, négyfős apartmant kaptunk, ahol a nagy nappalit estére egy elhúzható harmonika-ajtóval kétfelé lehetett választani. Az egyetlen hátrány, hogy a reggeli bagettért egészen a - rendkívül hangulatos - központig kellett elgyalogolni.

A hét elején rengeteg hó esett, így egész héten kiváló hóviszonyok között síelhettünk.
A terepen a széles, jól karbantartott, lendületes menetekre csábító kék pályák dominálnak, de van néhány meredekebb piros pálya is. Reggel még igen jó volt például a Lanchette és a Combe du Mottet, valamint a Lauziere-ről levezető La Colombe - sajnos mindegyiket lassú felvonó szolgál ki, ráadásul a Lauziere felvonóhóz csak egy lapos, lökdösős pályát érintve (Le Col) lehet eljutni.

A két kedvenc pályánk a két versenypálya volt, amelyek szerencsére nyitva voltak: a valmorel-i oldalon a Stade Compétition, a St.Francois-i részen pedig a Les Coqs melletti Stade de Slalom, ezeken még délután is kiváló volt a hó minősége. Ez utóbbi mellett volt az egyetlen ratrakolt fekete pálya, a L'Aigle. A Marquis felvonó tetejétől ezen kívül még a kellemes kék Rimolard pályán is le lehet csúszni, úgyhogy ezzel a felvonóval minden nap mentünk pár kört. Ezeken kívül még a Planchamp, a Renard és a la Dóme is igen kellemes volt, Doucy-ba viszont elég volt egyszer lemenni.

A L'Aigle-n kívűl a többi fekete pálya nem ratrakolt, így a meredek buckamenetet kedvelők sem csalódnak. Pontosabban van egy kivétel: a Le Riondet nevű pálya Valmorel felé eső részének fekete színe az ellenség megtévesztésére szolgál, ez ugyanis nem más, mint egy kék szekérút - a másik irányba induló pályáról nincs infóm, arra nem jártunk - ráadásul a felvonóhoz vezető Col de Mottet-en is intenzíven kell botozni.

Mindent összevetve egy rendkívül kellemes hetet töltöttünk el, én márciusban még nem tapasztaltam ilyen kiváló hóminőséget, mindössze péntek délben kezdett el olvadozni néhány pálya a St.Francois-i oldalon. A terep egyetlen hibája talán, hogy - az egy Lanchette kivételével - hiányoznak az erdei piros pályák.

Felraktam néhány képet is:
https://sielok.hu/fotoalbum/valmorel-2013marcius/galeria/