Oktatóval vagy anélkül - lássuk, mit mutat a gyakorlat...

Igazából nem ide tartozik, hanem a sítúrázáshoz, de az a topik halott, ezért ide írom le. Reggel mikor bementem dolgozni, azzal fogadott a főnököm: nem tudod ki volt tegnap a Schneebergen az a vezető aki 36 roszzul felszerelt magyar túrázót akart a csúcsra vinni(Jogging ,szél-jacke stb.)délután 2 kor forditotta őket vissza az egyik kollega, hogy ma nem lesz Gipfel! menjetek szépen vissza!hozzáteszem 67 órája esik az eső, feljebb hó, ez igazi felelőtlenség. na meg a létszám! nem találok szavakat. ilyen van?

Igen, ez mindenhol így kezdődik (legalábbis így kellene).

Feleségem végre rászánta magát, hogy kipróbálja a síelést (ebben biztosan volt némi ráhatásom!). Saját hibámból tanúlva nála szóba sem került,hogy ne oktatóval kezdjen. Ha oktatás, akkor SKI C.U.L.T., így Pásztory Gábpor vette tegnap szárnyai alá a műanyag pályán. Számomra teljesen meglepő volt (gondolom akik oktatóval kezdtek nem lett volna), miszerint a felszerelés bemutatásával kezdődött (sícipő, síléc, kötés). A magánóra előnye az egyénre szabás lehetősége, ezért - meg persze feleségem tehetsége miatt - az óra második felében már volt csúszás is, felvonózás is. Érdekes volt látni hogyan kellett volna nekem is annak idején kezdeni!

Pont igy csinaljuk. :-)

Nem biztos, hogy jó minta, a topik komolyságát remélem nem rúgja fel, de pár percet megér.

...

"Elhiszem-e, hogy azok a profi kinézetű síelők, akiket a tévében vagy a fényképeken síelnek, valóban síoktatótól tanultak meg így síelni?”
Én elhiszem mert ez olyan mint a német nyelv , tanár nélkül az életben nem fogsz tökéletesen megtanulni németül! és Síelni sem!
persze mi a tökéletes...? Számomra messze van ez a pont és én félúton vagyok odafelé:-)
Szerinted mi a tökéletes?

Bocsi, hogy csak most válaszolok, nem azért, hogy szítsam a tüzet, vagy, hogy enyém legyen az utolsó szó, azért írok hogy egy kicsit megértsd az álláspontomat.

Télen nyáron oktatással foglalkozok, és nagyon utálom azt a mondatot, hogy az "oktatás drága". Túl sokszor halottam már, ráadásul olyan területen is ahol még ennyire sem igaz mint itt a síelésnél.

Szerintem soha nem írtam olyat, hogy aki nem tudja megfizetni az egyéni oktatást az érezze magát szarul... Azokat nem tudom megérteni, akik nálam alkudoznak, utána pedig minden délben és este étterembe járnak és utána panaszkodnak, hogy drága az oktatás.

Azokat a cinikus mondatokat meg nem neked szántam, több bekezdésben többek felvetéseire válaszolgattam.

Ha egyszer szeretnéd azt az 5 perces beszélgetést megejteni személyesen, szívesen látlak. Január 6- március 23 Pinzolo, 5 perc csak belefér.

Köszi srácok! :)

Tagdíjfizetési időszak van, aki még nem fizetett be, azt nem láthatod. Még ez a lista a leginkább autentikus, mert itt csak az szerepelhet, akinek
- van végzettsége,
- legalább háromévente jár továbbképzésre.

A különböző honlapokon szinte bárki beküldheti magát, sem a végzettségre, sem a továbbképzésre vonatkozóan nincs ellenőrzés.
Sajnos olyan nyilvántartás nincs egyelőre, amelyik a szaktudásra, a minőségre stb. vonatkozóan is hitelt érdemlő infókat ad. Ehhez kellene egy működőképes minőségbiztosítás.

Megnéztem a linkelt honlapot, ez létezik, hogy az egész országban összesen csak 74db oktató van?

http://www.sioktatas.hu/index.php?option=com_dbquery&Itemid=60

Szia!

Az igények olyan sokfélék lehetnek, hogy egy mindenkinek megfelelő megközelítést eltalálni lehetetlennek tűnik, (lásd Szilvásgombóc 142127 felvetései).

Az SMSZ –nek van egy olyan nyilvántartása, melyben az érvényes magyar licenccel rendelkező oktatók szerepelnek. Ez csak egy rövid bemutatkozásra alkalmat adó felsorolás, melyről elérhető az oktató egyéni weblapja, HA VAN NEKI OLYANJA. Hogy van, vagy nincs, az az ő érdeke, és felelőssége.

Csak itt a sihun hirdető síiskoláknak – síoktatóknak is vannak weblapjai, és nagyon sokan vannak, akik itt nem is hirdetnek, de aki keres, az meg tudja találni azokat, akik tesznek némi munkát abba, hogy megtalálhatók legyenek. Ez utóbbi elengedhetetlen, mert ha valaki nem található meg, akkor az NEM TALÁLHATÓ MEG!

„Ha valaki most cseppen oda, hogy szeretne oktatót keresni, annak tényleg nincs könnyű dolga.” Ezzel nagyon egyetértek, de nem biztos, hogy veled egyazon okból.

Részemről, (már máshol is többször leírtam), úgy vélem, hogy (mint ahogy minden egyéb területen), úgy ebben a szakmában is szükséges a pozicionálás, (célcsoport meghatározása) ahhoz, hogy a szolgáltatást kereső ki tudja választani azt, aki a legközelebb áll az ő elképzeléséhez, habitusához, LEHETŐSÉGEIHEZ.

Pl. Én ismerek olyan családfőt, aki a sok egyéni kísérletezést követően felfogadott síoktatót, de nem volt megelégedve. Aztán tovább keresett, és végül rátalált olyan szolgáltatásra, mellyel már meg lehetett elégedve, mert immár többször visszatért a családdal.

Ez most csak úgy általánosságban:
Hogy választ valaki síoktatót, vagy sem, az múlhat természetesen az illető (család) anyagi lehetőségein is, de nem elhanyagolható szempont az IGÉNYESSÉG ÉS HATÉKONYSÁG kérdése. Ha valakinek ez fontos, így vagy úgy, de meg fogja találni a lehetőségét annak, hogy kielégítse ebbéli igényeit.

:-)
Rövid hozzászólás, sok tartalom. Erre nem tudnék röviden reagálni, napi nyolc órámat tölti ki, amiről írsz.

Na, amíg egymás virtuál-verbális gyapálása lecsendesedik, gondoltam bedobok ide egy régi irományt az eredeti témával kapcsolatban. Egykor a Símánia Magazinban jelent meg.

http://snowsports.hu/index.php?main=olvasosarok/64/66

Én elhiszem, hogy jó fej és valóban nem ismerem és lehet, hogy személyesen 5 perc alatt megbeszélnénk ezt. Elnézést is kérek a hirtelen szavakért de azt továbbra is fenntartom, hogy ne az egyszeri síelő érezze magát szarul, hogy van egy kerete, abból elmegy egy nyugati sícentrumba és nem futja egyéni oktatásra. Akkor ne az legyen már mondva ha arra telik erre miért nem...
Elegánsabb lett volna ha elmondja, hogy igen drága de ezt meg ezt nyújtja ehhez meg ahhoz képest de vannak más alternatívák is , hogy költséghatékonyabbá tegyük a kérdést, kiscsoport, nagycsoport meg mit tudom én még mi...


Viszont én soha nem állítottam azokat amiket Bundi cinikusan felém dobott,
"Igényes síoktatás??? Igazad van, minél magasabb szolgáltatást kell nyújtani, minél alacsonyabb áron!!! Ja, hogy ez hosszú távon nem tartható, nem baj, végül is ott a nyár lehet dogozni reggeltől estig, hogy aztán télen minél több tanítványt okulhasson olcsón..."



Na mindegy, nem rugózok tovább a dolgon.

Minerel, ebben sajnos nincs igazad! Először is egyáltalán nem éreztem kioktatónak és lekezelőnek Bundi beírásait, másrészt személyes tapasztalatok alapján mondhatom, hogy tök jó fej. Tavaly Náluk töltöttünk egy hetet, ott edző-táboroztunk, és mondhatom, hogy mindenben rendkívül segítőkész és baráti volt.
Én azt nem tartom egy korrekt dolognak, ha valakiről ismeretlenül mondunk véleményt, csak azért mert bizonyos dolgokban nem egyezik a véleményünk.

Kicsit extrém a példád, főleg a második, de szerintem teljesen valós problémát feszegetsz.

A síoktatásnak, mint szakma, ha azt akarja, hogy kikerülhetetlen része legyen a hazai síkultúrának, akkor magát is komolyan kell vennie.

Legalább egy használható weboldal, naprakész adatokkal, bemutatkozó oktatókkal, stb. Ha valaki most cseppen oda, hogy szeretne oktatót keresni, annak tényleg nincs könnyű dolga.

Nagyon érdekes kérdés, hogy milyen tevékenységhez kötik hozzá az emberek az oktató szükségességét és melyekhez nem:

Úszni gyakorlatilag mindenki oktatás keretében tanul meg, míg biciklizni szülőktől. Korcsolyázásnál szintén sokkal nagyobb a szülőktől-barátoktól tanulók aránya (én sem vettem soha egy órát sem belőle). Míg a futástechnikáját szinte senki nem javíttatja ki szakemberrel, addig a nordic-walkingot csoportos foglalkozásokkal kezdik.
Kicsit más típusú rekreációs tevékenységnél, például bármilyen közösségi táncnál (salsa, néptánc, vagy pl., kicsit hazabeszéljek: argentin tangó) senkinek eszébe nem jut, hogy oktatás nélkül lehet esélye élesben, egy buliban. Ezeknél mindenki először órára megy és amikor van elég önbizalma, némi tudása, akkor lép tovább... Bár vannak (ön)veszélyes részei ezeknek is, össze sem hasonlíthatók a síeléssel.

Valószínűleg az oktató szükségességének érzése inkább azzal függ össze, látszólag mennyire igényel bonyolult mozgáskoordinációt egy tevékenység: míg biciklizésnél és síelésnél az eszközön maradás esés nélkül egyfajta ügyességi feladatnak tűnik, ami pusztán x számú próbálkozás után valahogy sikerül, addig az úszásnál, táncnál vagy akár már a nordic walkingnál is úgy látszik egy laikus számára, hogy több testrész összehangolt mozgatására van szükség. Ehhez pedig kell tanár, aki összehangolja.
Az más kérdés, hogy síoktatóként eléggé tisztában van az ember, hogy itt is igencsak össze kell rakni a különböző testrészek a mozgatását és látja a pályán, hogy olyanok, akik a maguk módján nagyon élvezik a síelést, azok időnként milyen kockázatosan csúsznak.

Ehhez hozzájön még a síelés magas belépő költsége: utazni kell, felszerelést kell bérelni, hóálló nadrág kell, oktató nélkül valahogy majd megoldják. Bár az előző gondolatmenet alapján a (sokszor nem is olyan) magas ár inkább ürügy, pl. búvártúrára sem megy az ember képzett vezető nélkül, csakúgy a féltudású haverokkal.

Hát mit mondjak?Nem szúrtam ki.Bocs köszi a válasz.

Önirónikus tréfa volt, erre a mondatodra vonatkozott:
"Persze akik itt irnak nap nap után Ozsi ,Lackó ,Replaci és igy tovább mindannyian kiváló oktatók és akiket ..."

;-)
Arra utaltam vele, hogy pusztán az, hogy itt írogatunk, nem tesz minket jó oktatóvá. Annyit jelez, hogy elkötelezettek vagyunk, de ettől még lehet, hogy pályán tíz perc után rám legyintenek a tanítványok (szerencsére nem nagyon fordul elő :-) ). Viszont van egy csomó kolléga, akinek nincs ideje vagy motivációja írni, de közben meg príma szakember.

Azért csak az UI-ra reagáltam, mert a többivel egyet kell értenem.