Túrázás Svájcban

Én 1985 júliusában Trabanttal győztem le a Furka hágót (meg a Grimselt), aztán sízés Zermatt-ban. Nem hogy Trabant, szocialista autó szinte egyedül voltam. (Érdekes módon a Furka hágón feleségem nem akart vezetni. Azóta nem jártam ott, nem tudom mi a helyzet, de akkor korlát nem volt. Viszont a motorosok akkor is csodát műveltek...)

Még azt az érdekességet említem meg, hogy akkor a drága Svájcban, Täsch-ben egy mindennel felszerelt apartman annyiba került, mint akkor a Tokaj szállóban a padlástéri szoba. Komolyan, ugyanabban az évben laktam mindkettőben !!
Megjegyzem, Hinterglemmben, a felvonótól 20 m-re levő apartmanban is fele annyi a szállás, mint Sátoraljaújhelyen a hotelben. Csillagok ide-oda, színvonalban nincs különbség. De mégis: az újhelyi 4*-os hotelben a szobában nincs hajszárító. Érem én az okát is, a magyar kb. 98 féle adó-és közteher miatt ez kell. Pedig szerintem Svájcban és Ausztriában sem kell az adóhatóságoknak tanácsot adni...

Ami katasztrófa, műholdképeken látom, hogy a Rhone gleccser mennyire megfogyott. Ez nagy tragédia. Ha nem felejtem el, majd előkeresem az akkori fényképet és felteszem.
Több tízezer éves jegek tűnnek el 30 év alatt.

Vasárnap a Furka hágó körül sítúráztunk. Előző három héten Glarus kantonban voltunk, Elm környékén sítúráztunk de onnan "elkergettek" a természetnek köszönhetően. Akkor ott beszélgettem más túrázókkal és mondták ez durva, hogy februárban nem tudunk lecsúszni a völgybe mert az időjárás meg a főn "leradírozta" a havat a völgyből. Így esett a választás Realpra amely 1500 méteren található. A főnről még annyit zárójelben jegyzem meg, hogy előző nap szombaton reggel Luzernben voltam a piacon, 8 óra körül fújt a szél és 3C mutatott az autó hőmérője, felhős volt az idő. A Reuss és a Vierwaldstattersee mellett meg lehetett fagyni olyan hideg volt. 30 perc múlva, ugyanolyan felhős idő volt széllel de akkor már 18C mutatott a kocsi hőmérője. Na ez a főn, hihetetlen, hogy ennyi idő alatt milyen meleg lett. Ha nem saját szememmel látom el sem hiszem. Svájcban 1200 méter alatt alig van hó.

Szóval vasárnap sítúráztunk, útközben hezitáltam, hogy Gotthárd vagy Furka hágó legyen a cél. A két hágó alja egy helyről indul (Andermatt mellől) végül a Furka hágó mellett döntöttem mert szerintem ott többet lehet látni. Előző nap olyan májusi idő volt a völgyben 22C volt árnyékban, mikor Andermattba értünk reggel mindenütt friss hó volt Realpban a kocsik tetején legalább fél méter hó volt. Szép időnek ígérkezett de csak fél napot mivel előtte is csapadékos volt az időjárás, 14 órától meg a következő csapadékos időt jósolták a meteorológusok, közte pedig napsütést. Relapban előbb parkoló helyett kellett találni ami nem volt könnyű mivel mindenütt hó volt, a nagy parkolókat még nem takarították ki. Szerencsére az állomás mellett volt pár szabad hely még reggel korán. Az első meglepetés ott ért a parkolóban: eddigi túráim során napközben kb. 10-20 túrázóval találkoztam ezen a napon legalább 200-al. Jó idő volt, havazás után mindenki jött a hegyre: francia, olasz és nemét rendszámú autókat láttam parkolóban.

Ilyenkor a Furka hágó Realptól (1500m) le van zárva kb. június közepéig. A lányommal az úton indultunk felfelé, meglepetésemre az út le volt ratrakolva. Valószínűleg azért mert a hágón az egyik hotel nyitva volt oda pedig valahogy fel kell vinni az élelmiszert. A többi sítúrázó mind pályán kívül ment, én nem mertem mivel 3. fokú lavinaveszély volt, gyerekkel mentem felfele jó volt nekem a leratrakolt út is. Jártam itt már nyáron illetve ősszel de most a hegy más arcát mutatta: csodálatos volt a táj, a hatalmas behavazott hegyek mindenütt a nagy hó. Itt forgatták 1964-ben a Goldfinger James Bond filmet is. A lányommal 1500-ról felmentünk 2000 méterre. Ez nem olyan meredek hágó, csodálkoztunk is, hogy csak 500 méter szint jött össze, pedig előző hétvégén Glarusban 1000 méter szintet is mentünk. Szép kellemes nyugodt tempóban mentünk, persze úgy, hogy 14 órára érjünk vissza a kocsihoz mert akkorra mondták az esőt, ami meg is érkezett menetrend szerűen. Ez a hely nagyon jó ide még májusban is lehet menni túrázni. Az úton felfele sok helyen 1m tömör hó volt, az amíg elolvad kell még 1-2 hónap. A következő hetekbe biztos ide még visszatérek.

Ma Engiben sítúráztunk. Az ötletet a múltkori Elmben való síelés adta, akkor kaptam a sípályán egy reklámlapot, amelyben leírták milyen túrázó lehetőségek vannak a környéken. Így esett a választás Engi részére. Ez a település Glarus kantonban található, 770 méterről indultunk. Azt gondoltam ez egy eldugott hely lesz, "Isten háta mögött", senki nem jár arra de tévedtem. Napközben 7 sítúrázóval találkoztam illetve 2 hótalpas túrázóval. Jó idő volt mások is jöttek erre az útra túrázni. Ez a sítúra út Engi faluból indul és felvisz a Wissmilen csúcsra amely 2483m-en található. A különbség az eddigi és a mostani túrám között az, hogy ma velem jött a nagyobbik lányom, ő hótalpon túrázott és síléccel. Neki ez volt az első ilyen túrája, tudtam nem mehetünk ma 1000-2000 méter szintkülönbséget mert annyit nem fog bírni, nem akartam megutáltatni vele a túrázást, ő jelentkezett magától. Jó idő volt, hó volt egész végig az úton az elejétől. Ez egy nyári túraútvonal nem annyira meredek a lányom is bírta. A nap csak 11 óra után sütött be a völgybe, utána nagyon meleg lett. A hó nagyon olvadt, a patakok nagy mennyiségű vízzel folytak lefele, jó volt a csobogást hallgatni. Egy szál pólóban simán el lehetett lenni annyira meleg volt. 1400 méterig mentünk fel, addigra fáradt el a lányom. Mire leértünk a völgyben 9C-t mutatott a hőmérő árnyékban. Igazi tavaszi idő volt. Jó volt a mai túra, a lányomnak is tetszett azt mondta legközelebb is jön velem túrázni, ez a lényeg neki is tetszett.

Ma Elmen sítúráztam, ez a hely Glarus kantonban található Kelet Svájcban. Már egy hete anticiklon van Svájvban hideg szép idővel. Reggel a völgyben -13C volt, mikor a nap besütött a völgybe akkor -5C volt. Onnan lehetett tudni, hogy ma szép idő lesz, mikor kiértem reggel 7-kor a 3-as autópályára amely Zürichből jön és a tó déli részén megy keletre akkor az autópálya tele volt. Lehetett haladni, mindenki síelni ment. Ezt onnan tudom,hogy láttam a tetőboxokat, meg a síléceket az autókon, a kisebb kocsikban pedig a síbakancsok látszódtak az ablakban, még Porschet is láttam tetőcsomagtartóval, síléccel a tetején. Hiába na kicsi a Porsche csomagtere, ezért nem lesz nekem Porschem :) Szóval szép idő volt, hideg de ki lehetett bírni. Jó hely, Elm egy zsákutca falu mellette nagyon magas hegyekkel. A nap csak 10:13-kor sütött be a völgybe. Holnap kipróbáljuk ezt a helyet majd síléccel nem sítúrázva.

Tegnap a Rigi Rotstockon voltam ma pedig Stoos síterepen, Fronalpstockon. Kb. egy hete itt Svájcban magasnyomású anticiklon jellemzi az időjárást, ami annyit jelent a völgyben felhős idő van, napot nem lehet látni, 1000-1400 méter felett pedig ragyogó napsütés van a hegyekben. Tegnap a Rigin voltam, az időjárás jelentők jóslata bejött a felhő/ködhatár 1400 méteren volt. Felette ragyogó napsütés, szélcsenddel. A szél meg sem mozdult (nem olyan volt mint amit pénteken a Jánoshegyen mértek szélsebességre). A völgyben hideg volt -1/2C a hegyen +3C volt. Tegnapra kb. 1000 méter szintkülönbség jött össze.

Ma Mutotathalból indultam (kb.500m tszfm) majd Stoos síterepre mentem fel, onnan Fronalpstockra(1922m). Természetes hó egy gramm sincs (pedig két hete a Rigin még volt természetes hó). Az északi oldalon mentem fel és hóval (természetes) 1900 méterig nem találkoztam. A főn meg a meleg megtette a hatását. A havat amit láttam az műhó volt, illetve 2500 méter felett volt hó a mellettem levő hegyeken. A völgyben 500 méteren minden fehér volt, nem a hó miatt hanem a dér miatt ugyanis -5C volt Muotathalban. Ugyanebben az időben otthon +3C volt. Szélcsends illetve ragyogó napsütés jellemezte a mai napot. Stosstól a sípálya mellett mentem fel a hegyre, 1900 méter környékén hóágyuztak, addig ugyanis pozitív hőmérséklet volta pálya mellett. Fent a kép csodálatos. Lehet ide síszezonban is visszatérünk de csak ha nagy hó lesz.Teszek fel pár képet, a havas képek a "nyugalom megzavarására" alkalmasak, ezek ugyanis műhavas képek.

Tegnap Uri Rotstockon(2927m) voltam. Tavaly már voltam ezen a helyen, azért mentem vissza mert akkor nem volt tökéletes az idő. Ezen a hétvégén jó időt ígértek. A túra az Isenthal völgyől indul ami annyiból érdekes, hogy a Vierwaldstattersee mellett van és mivel nincs ott természetes völgy ezért átfúrták a hegyet, illetve a hegybe vágták az utat. Itt csak egy kocsi fér el, busz is csak a rövidebb megy itt, csuklós busz nem fér el. Szívbajosoknak vagy tériszonyosoknak nem ajánlom ezt az utat. A GPS is vicces kedvében volt mert a legszűkebb helyen azt mondta:"ha lehet itt forduljon vissza". Valószínűleg a sok cikk-cakkban meg a hegyoldalban azt látta, hogy nem az úton vagyok. Már ősz van a javából, itt Svájcban 7:30-kor kezd még csak virradni. 8:30.kor kezdtem a túrát, 3C volt a völgyben mikor indultam. Az elején fáztam de 100 méter után már nem éreztem a hideget. Útközben összesen 3 emberrel találkoztam. A nap csak 11 óra után sütött be a völgybe, annyira közel vannak a meredek hegyek, addig a föld fagyos volt utána annyira meleg lett, hogy előbb pólóra vetkőztem majd rövidnadrágba. 2500 méter felett már hóban vezetett az utam, most a hosszabb útvonalon mentem amely enyhébb emelkedésű mint az egy évvel ezelőtti túrán. Szélcsend volt, 2500 méter után a pólómat is levetettem. 2700 métertől a gerincen vezetett az út, meg sem mozdult a szél. Dél felé csodálatosak voltak a 4000 méteres hegyek. Egy felhő nem volt az égen, ennyire jó idő meg szélcsend, meg kék ég mióta Svájcban vagyok még nem volt, még egy fátyolfelhő sem volt az égen. Legközelebb a Titlis gleccser látszott távolabb dél felé Jungfrauig is el lehetett látni, kelet felé pedig a Säntis látszott, mögötte nem messze van az osztrák-német-svájci hármas határ. Fenntről fél Svájcot láttam. Észak felé az egész völgy ködfelhőben volt. Ilyen az ősz a völgyben köd van a hegyen ragyogó napsütés. Már sötétedett mire a völgybe érkeztem, erre a napra 2000m szintkülönbség jött össze.

Másnap is mentem túrázni mert jó időben nem szabad otthon maradni. Főleg, hogy tejföl ködben volt a völgy, napot nem lehet látni, még talán depressziós leszek:) Ma elég magasan volt a ködfelhő határ ugyanis 700 métertől kezdődött és csak 1100 méternél láttam napot. Ma olyan levezető túrán voltam, mert a tegnapi nap kifárasztott. 1100 méterről indultam fel 2040 méterre, a Pilátus hegy mellé. Oda nem akartam menni mert már 4 vagy 5x voltam ott, illetve ott rengeteg ember van. Helyette a mellette levő hegyet másztam meg. Innen is tökéletes a kilátás. Engelbergen megfigyeltem pl. hogy Trübsetől elkezdtek hóágyuzni a Titlis gleccserig, készülnek már a téli szezonra. Kb. 5-10km-re volt tőlem légvonalban de ki lehetett venni a zöld füvön a nagy fehér foltokat. Ma már volt egy gyenge szél de így is tökéletes idő volt a túrázáshoz. Holnap szünet(munkanap mert meg kell termelni a svájci GDP-t) majd kedden ismét túrázás következik. A jó idő keddig kitart.

Ma Engelberg környékén túráztam a Surenenpassra(2291m) gyalogoltam fel. Ősz van aki nem tudná "még nyílnak a völgyben a kerti virágok, ..., már hó takará el a bérci tetőt" csak, hogy a klasszikus Petőfi verset idézzem. Reggel a völgyben tejföl köd max. látótávolság 200 méter az úton. Ahogy a Viervaldstattersee déli részére érek e köd eltűnik és ragyogó napsütés fogad.(sehogy sem jó eddig a ködtől nem láttam az utat most a naptól nem látok hiszem a szemembe süt és vakít :)). Engelbergtől kezdem a túrát amely település 1000m tengerszinten fekszik és Obwalden katonban található. Ez a település egy igazi zsákutca falu(kisváros) ugyanis tovább sehova nem lehet menni mert a 3000 méteres hegyek veszik körül (pl. a Titlis gleccser). Mikor Engelbergbe érkeztem 5C volt a hőmérséklet,nem volt valami nagy meleg.A nap valahol besütött a völgybe valahol nem. A mai napomat keretbe foglalhatom ugyanis indulásnál egy paplanernős mellettem 2m-el szállt le. Igaz én a leszálló pálya mellett mentem felfele az úton, ott még a nap nem sütött be a völgybe, a paplanernős nem akart a fűre szállni hiszen az vizes volt így az útra szállt le ( a frászt hozta rám) és szépen letette az ernyőt az útra ami nem volt vizes. Ugyanitt este egy másik paplanernős ugyanezt megcsinálta, akkor már nem kaptam szívinfarktust. Nem olyan vészes, ha fel vagy rá készülve, tök csend van a tehenek kolompolnak, semmi sem zavar egyszer csak valaki két méterrel melletted landol. Tetszett is a repülésük el is döntöttem,hogy én is kipróbálnám de rájöttem nem nekem való mert én kitenném a reggelit nagyon hamar. Szóval nem voltak sokan útközben, néhány turista, paplanernős meg bicajos. Bicajozni én is szeretek, hegyen is de ez amit ezek csináltak nekem sok: ez nem mountainbike, vagy nem az a mountaibike amit otthon annak árulnak. Láttam már igazit Leogangban, amivel downlhillezenk: 1400 métertől megszűnt a bicajút ez tábla jelezte. Igaz ezeket nem érdekelte, amikor annyira meredek volt a hátukon vitték a bicajt felfele. Szóval ezek a bicajosok feljöttek a Surensenpassra is. Néhol olyan volt mint a 10 emeletes lépcsőház lépcsője. Ezek ott lejöttek. Nem az én világom, én szeretek bicajozni még terepen is de lépcsőkön lejönni az már nekem sok. A táj az csodálatos volt, Engelberg mellett megfigyeltem a Titlis geleccseren a csákányos felvonót, most nem ment mert nincs még nyitva a felvonó. 1400 méterig hideg volt mert nem sütött be a nap, utána pedig olyan meleg volt, hogy rövidnadrág pólóban simán el lehetett lenni. A Surenenpass hágó 2290 méteren található, ott nem sok mindent láttam mert a környező hegyek takartak. Mivel úgy éreztem, hogy még van erőm és, hogy este is tudjak aludni és legyen elég szintkülönbség erre a napra felmentem a hágó melleti hegycsúcs 2500 méteréig. Onnan szépen látszott a Reuss völgye a Vierwaldstattersee eleje (amit Urnerseenek neveznek), lászott az autópálya ami Luzern a másik fele pedig Schwyz felé megy. Jó idővolt nem tudom hány fok lehetett (a meteorológusok azt mondták 2000m-en 12C lesz ma) én ma nem fáztam. Napoztam is nem égtem le, ez már az októberi nap nincs annyira ereje. Teszek fel pár képet.

Pontosítok: a 6m/s sebességet a lift(függőleges, nem a sífelvonó) kijelzőjén olvastam, lehet gyorsabban is ment. A könyvecskében amit felfelé menet kaptunk ezt írta:
"In 27 Sekunden erreichen die Besucher mit den schellsten Lift der Schweiz das Sphinx-Observatorium und Wahrzeichen des Jungfraujoch."
Szóval itt sebességet nem ír, de azt mondják ez a leggyorsabb lift Svájcban.

Más téma: a gleccser nagyon olvad. Tegnap ott túráztunk a családdal és egészen közel mentünk a jéghez. Alatta olyan mintha szakadna az eső annyira olvadt a jég. Olyan 10-15C lehetett a hőmérséklet. Sokat mond az is, hogy tegnap 3900m-en volt a fagyhatár. A képek Märjelensee mellett készültek kb. 2200-2300m környékén.

Annyi megjegyzésem van csak, hogy 6m/s sebességgel sok felvonó megy, a Gondelbahnok mind, a nagy kabinosak pedig 8 ill. 10 m/s-t is tudnak.
Amúgy nagyon jó leírások, nem gyöztem még végig olvasni. :)
Gratulálok a sok élményhez és még több hasonló jót kívánok! Élménybeszámolókkal 😃
Üdv Graubündenböl :)

Ma a Jungrfaujochon voltunk. Ez Svájc egyik leglátogatottabb helye, Európa legmagasabban fekvő hegyi vasútja itt található. A Jungfraujoch a "kisebb" csúcs(3454m) a Mönch(4107m) és Jungfrau(4158m) között helyezkedik el, Wallis és Bern kanton határán található. A déli részen az Aletsch gleccser található. Megközelíteni északról lehet Grindelwald illetve Lauterbrunnenből. A völgyből fogaskerekű vasút vezet fel Kleine Scheideggig(2061m), innen indul a gleccservasút, amely 9.3km hosszú és szinte végig a hegyben vezet az útja. Ezt a részt 16 évig építették(1896-1912 között) a vonat ez az utat kb. 50 perc alatt teszi meg, több helyen megáll(Eigerwand-2865m, Eismeer-3160m), itt az utasok kiszállhatnak és alagútakon keresztül a kilátóhóz sétálhatnak majd a csodálatos panorámát lehet csodálni.
Érdemes megemlíteni a Spinx teraszt is amely 3571m-en fekszik, itt található Svájc leggyorsabb felvonója (sebessége 6m/s) jelenleg mint meteorológiai állomásként működik. A Spinxről érdekesség, hogy itt forgatták az egyik James Bond filmet.

Ilyenkor nagyon sok a turista, ma olyan 20-80% volt az európai/ázsiaiak aránya. A völgyben 28C volt, 3500 méteren pedig 0C. Fent van jégpalota, üzletek, éttermek sok minden érdekesség,egy rövid szakaszon lehet síelni, szánkózni illetve snow-tubozni. Furcsa volt a nyárból a télbe menni. Sokan mentek fel helikopterrel Jongfraujochról Jungfraura. Érdekes volt fentről látni az Aletsch gleccsert. Rengeteg túra útvonal van Kleine Scheideggtől. Teszek fel pár képet.

Hehe...A gleccser más perspektívából....

Az előző hétvégén három napot Valaisban (franciául, Wallis németül) túráztunk. Első nap szombaton a Bettmeralpból indultunk (1900m) és felgyalogoltunk a Bettmerhornra(2858m) majd tovább mentünk az Eggishorn felé. Az út végig a sípályák mellett vezetett. Ha hátra néztem, délnyugat irányban akkor a Matterhornt, Weisshornt, Dom, Dofourspitzet meg a többi négyezer méteres hegyet láttam. 2200 métertől már jól látszott az Aletsch gleccser, amely Európa legnagyobb gleccsere. Nagyon szép a táj mikor először láttam élőben a gleccsert teljesen lenyűgözött(előtte már többször megnéztem a TV-ben a Swissviewn a környéket, már szinte minden hegyet ismertem látásból). Erre a napra 1000 méter szint jött össze, a Bettmerhorn és Eggishorn közötti részen a sziklás szakasz nagyon kivette az energiánkat.

Másnap vasárnapra esős időt ígértek, reggel esett is, így sokáig aludtunk. Délutánra jó idő lett így 12 órakor elindultunk a Breithornra. Érdekesség, hogy a Rhone völgybében Breithorn csúcs kettő darab van egyik a Jungfrau mellet amely a völgy jobb oldalán található 3785 m magas és van egy a Rhone völgy bal oldalán is(kb. 5km-re ) amely 2600 méter magas. Mi az utóbbit másztuk meg a völgyből, biztos sokat gondolkozhattak a neven mikor szinte 5km-es körzetben ugyanazt a nevet adták a két csúcsnak. Erre a napra érdekes időt jósoltak, mondták lesz eső meg napütés felhővel. Mutattak egy animációt amelyen elmagyarázták mit jelent a napsütés, eső, felhő együtt: volt egy kép amelyen középen szakadt az eső mellette fél kilométerre már felhős volt az idő és pár kilométerrel arrébb meg sütött a nap. Ilyenben volt nekünk is részünk vasárnak. A Rhoné völgy jobb oldalán a kis hegyen (2600m-en) ragyogó napsütés jobbra ha néztünk a Finsteraarhorn fele mintha lehúzták volna a függönyt fekete volt az ég a 4000 méteres hegyek környékén. Ugyanez a helyzet dél fele ahol volt az Olasz határ ott is szakadt az eső, mi meg szép napsütésben sétáltunk. Erre a napra is összejött az 1600m szintkülönbség. Hétfőn (augusztus 1, Svájc nemzeti ünnepe) az Eggishorn környékén túráztunk. Éjjel sok eső esett ezért nagyon párás volt a levegő, sokáig volt felhő, a napnak csak délutánra sikerült valamennyire felszárítani a sok csapadékot.

Nagyon szép hely ez a környék, rengeteg gleccsert láttunk: Aletsch, Fieschergleccser, Oberaletsch, Beich, sőt még a Rhoné gleccsert is láttuk kelet felé a távolban. Nagyon sok túra útvonal van kezdő szinttől egészen a köteleken való lógásig. Ide még mindenképpen visszamegyek.

Ma az Oberaargleccseren túráztam. Ez Bern kantonban található. Az előző heti túrához képest a családdal indultam, felmentünk a Grimselpassra, majd onnan a Panoramastrasse Oberaar nevű útra.Az út érdekessége, hogy csak egy sávos és minden egész órában lehet felmenni illetve félkor lehet visszafele indulni. 2300 méterre érkeztünk ahol egy víztározó volt az Oberaar gleccser vizét itt fogták fel. Itt szuper parkoló volt, egy óra sétára volt az Oberaar gleccser alja. Nyugis út még a család is simán vette az akadályt. Igen ám de engem érdekelt a gleccser megbeszéltem a feleségemmel, hogy felmegyek amíg a hóval találkozok (olyan 50m szintkülönbségnek saccoltam, valóságban ez 300m volt és mondtam egy max két órán belül visszajövök). Persze ebből 4 óra lett mert előbb 2300 méterről felmentem 2600-ra ahonnan a gleccser kezdődött, ott meg a kíváncsiság vonzott, elég jól vettem a szintkülönbséget és felmentem a tetőig. Addig sem volt meleg de ahogy a jégre léptem minta 5-10C hűlt volna a hőmérséklet(a légkondit itt turbó módra kapcsolták, 2600 méter felett összefüggő hóréteg volt. Végül felmentem a gleccserre, 4 óra volt az oda vissza út 3250 méteren az Oberaljochütte a csúcs (lásd http://www.oberaarjochhuette.ch/ ). Megérte a fáradtságot, fent láttam a Matterhornt, mellette a Dofourspiztet(Svájc legmagsabb hegye 4634m), Monte Rosa, stb.. A hütténél levő túravezetőt megkérdeztem a mellettem levő hegyekről(szeretem pontosan tudni mi látok), nagyjából kitaláltam melyik hegy merre van. Mellettem volt a Finsteraarhorn(4272m) attól nyugatra a következő völgyben az Aletsch gleccser. Lefele meg felfele menet is sok túrázóval találkoztam, nekem ez a gleccser nem tűnt annyira veszélyesnek. Mindegyik túrázó ki volt kötve(egymáshoz képest) szegecses cipővel mentek fel, én meg rövinadrág polóban mentem felfele. Néztek is rám, hogy ki ez az őrült:) Túléltem a gleccsert csodálatos képeket láttam, ezt így nem lehet elmesélni, látni kell (minden másra meg ott van a Master card :)

Tegnap a Grosser Mythen túráztam. A turista könyvben azt írja "zum innerschweizer Matterhorn". A hegy Schwyz kantonban található, a túrám kiindulópontja is ebben a városban volt. A hegyet könnyű megtalálni mert Schwyz 480 méteren fekszik mellette pedig egy 1898m-es magas hegy található ami a Grosser Mythen. Svájcban is nyár van egy ideje, mikor elindultam reggel felfele napos részen érzetem, hogy ma jobban befűtöttek mint máskor. Szerencsére 600 méter felett erdőben vezetett az út, így kellemesebb volt a felfelé menetel. 1400 méter felett pedig éreztem a "légkondi" is működik. 4.5 órát írtak a könyvben a 7km-es távra illetve 1400m szintkülönbségre. Holzeggig (1405m) felvonó is vezet, onnan kezdődik a legmeredekebb rész, nagyon vékony úton kell megtenni az utolsó 500 méter szintkülönbséget. Innen már elég sokan voltak lévén, hogy a többség eddig felvonóval jött. Itt nagyon oda kell figyelni mert egy rossz lépés és melletted a 4-500 méteres szakadék. Mikor a csúcsra érsz minden fáradtságot kárpótol a kép ami eléd tárul: itt látható a Lauerzersee, Zugersee, Vierwaldstattersee, Agerisee, sőt még a Züricherersee egy része is. Dél felé pedig a 3-4000 méteres hegyek. Felfele három óra alatt sikerült feljutnom, nagyon kiszívott az utolsó 500 méter szint illetve a meleg. Lefele jövet láttam az emberek arcán nem volt őszinte a mosolyuk. Mikor 15 óra körül az autóhoz értem 33C volt árnyékban. Ma már simán visszamennék a hegyre, de csak hajnali 5-ös indulással.

Ma a Pilátus környékén túráztunk. Kb. 1100 méterről indultunk, nem mentünk fel a csúcsig mivel 1865 méter felett már nagyon magas volt a hó. Tökéletes idő volt a túrázáshoz, szélcsend volt kék éggel. 1500 méter felett hófoltok voltak, 1700 felett pedig összefüggő hóréteg. A múlt heti havazás látszott mivel tiszta volt a hó. Teszek fel pár képet.

Ma Glarus kantonban sí túráztam. Csütörtöktől anticiklon van Svájcban ami azt jelenti tökéletes idő a kinti tevékenységekhez. Csütörtök és pénteken is ragyogó kék ég volt mindenfele, akkor dolgozni kellett de szerencsére eljött a szombat ezért irány a hegy. Olyan helyet kerestem ahol a túra út nem a sípálya mellett van, nem akartam pálya mellett felmenni. Elmre esett a választás amely 1000 méteren fekszik. Hó a parkolóban nem volt, számítottam rá, hogy gyalogolni kell majd valamennyit amíg havat találok ilyenkor március környékén. 1035 méterről indultam kb. 100-200 méter szintet emelkedtem amíg összefüggő hóréteg volt. Akkor felvettem a síbakancsot és kezdődhetett a sítúra. Elm olyan helyen fekszik, hogy a völgy mellett magas hegyek találhatók, reggel 8-kor még nem sütött be a nap. Kellemes idő volt, ahogy elindultam felfelé nem fáztam. Kilenc óra körül sütött be először a nap, nyugodt tempóban mentem felfele. Ahogy a nap besütött mintha bekapcsolták volna a fűtést 5-10C-al emelkedett a hőmérséklet szerintem. Csodálatos idő volt kék ég mindenfele, szélcsenddel. 1500 méteren megpillantottam a szemben levő hegyen a sípályát. A terv az volt, hogy a Fanenstockra felmászok amely 2200 méter környékén van. Ahogy emelkedtem egyre magasabb volt a hó, összesen ma 3 emberrel találkoztam útközben. 2000 méter felett mintha sivatagi táj fogadott volna persze hóval hatalmas 3-4 méteres hófalakat alakított ki a természet. Végül is 7 óra felfele menetel után jutottam 2400 méterre a Plattengrat és a Foostock csúcsok közé. A vége nagyon nehéz volt addig elfogyott minden energiám. Nagyon jó túra volt, az utat könnyen megtaláltam, jól ki volt táblázva. Teszek fel pár képet.

Tegnap hótalpas túrázáson voltunk. A hely ahonnan indultunk Langis(1450m tszf), közel a Glaubenberg hágóhoz. Langis Obwalden kantonban található, nem messze Luzern kantontól. Egy évvel ezelőtt is voltam a környéken ugyancsak hótalpas túrán de akkor sokkal több volt a hó. 1000 méter felett akkor csak hólánccal lehetett közlekedni, a 2m magas fenyők ki sem látszódtak a hóból. Most 1200 méterig minden zöld volt, hó a tavalyi szinthez képes nagyon kevés volt. A parkolóban nagyon sokan voltak, mivel Langis egy fennsíkon helyezkedik el, szerintem ez a sífutók Mekkája Svájcban. 80-90% az ott lévő embereknek sí futni jött ide. Rengeteg kezelt pálya van, mindenfele amerre csak nézel sífutó pályákat látsz. Miután felcsatoltuk a hótalpat irány az erdő. Nem terveztünk nagy túrát, sok szintkülönbséggel, hanem csak egy nyugisat, a Jänzi csúcsot terveztük megmászni amely 1737m-en fekszik. Magasabbra nem akartunk menni mivel 1800m felett harmadfokú lavinaveszély volt érvényben. Szélcsend, kék ég, ragyogó napsütés ez jellemezte a tegnapi napot. Egy szál polóban el lehetett lenni (a rövidnadrág is elkelt volna). Fenn a tetőn pedig a csodálatos panoráma fogadott. Láttuk az Engelberg-Titlis gleccsert, dél felé pedig a Wetterhorn, Eiger, Mönch, Jungfrau csúcsokat. Jó túra volt, teszek fel pár képet.

Múlt hétvégén a Brisenen túráztam. Ez a csúcs Nidwalden és Uri kanton határán helyezkedik el, a Vierwaldstätterseetől délre. A túrát Beckenriedtől délre levő dombon kezdtem kb. 900 méterről. Ott hagytam az autót egy parkolóban. Most nagyon szépen látszott a tó mivel egyáltalán nem volt köd, még a völgyben sem. Inverzió volt a völgyben hűvös a hegyen meleg. Erre a napra nagyon meleget jósoltak, vittem rövidnadrágot is, gondoltam novemberben 2000 méteren lehet szükség lesz rá. Nem tévedtem mert ahogy besütött a nap a völgybe nagyon meleg volt. A szél nem fújt, ezt onnan láttam, hogy 1800 méteren(Brisenhausnal) volt egy étterem mellette a szokásos svájci zászlóval és a zászló meg sem mozdult. 1900 métertől az északi részen hó is volt, de nem volt vészes mert alig lehetett pár centi vastag, ahogy felértem 2000 méterre a gerincre a déli oldalra onnan egyáltalán nem volt hó. Elég sokan feljöttek ide, mivel szép volt az idő. Szerintem a Brisenen (2404m) lehetett kb. 15C mert rövidnadrág+pólóban nem fáztam. A csúcson pedig a csodálatos táj fogadott. Látszott az Uri Rotstock, másik völgyben pedig az Engelberg-Titlis ahol előző héten túráztam majd síeltünk dél felé pedig a magasabb hegyek a Schreckhorn meg az Eiger.

Lehet ez volt ebben az évben az utolsó túrázós hétvége mivel szombattól komoly lehűlést illetve havazást jósolnak. Utána pedig jöhet a síelés. Nagyon szép ősz volt idén Svájcban, teszek fel pár képet.

Sziasztok,

Ma Engelbergben túráztam. Az volt a terv, hogy a völgyből indulok és megpróbálok minél feljebb jutni a Titlis gleccserre. Már egy ideje nagyon szép őszi idő van Svájcban, a völgyben köd, felhő felette pedig ragyogó napsütés és kék ég. Ma a felhőhatár kb. 1000 méteren volt, mikor elindultam Engelbergből már ragyogóan sütött a nap. 8:30-kor sütött be az első napsugár a völgyben ugyanis akkor került a 3000 méteres hegyek felé. Reggel friss idő volt a völgyben 3C. Ahogy haladtam felfelé egyre melegebb lett. A völgyben visszafelé pedig ismét "kiöntötték a tejet". 10 óra körül értem fel 1800 méterre a Trübsee mellé. Közben láttam a felvonóban síelők meg snowboardosaok is vannak nem csak turisták ami azt jelenti valamikor megnyitották a Titlis gleccser sípályáit. 2400 méterig szinte semmi hó nem volt, az idő csodálatos volt, szélcsend kék éggel. 2400 méternél egy kicsit pihentem, onnan már nem láttam merre megy a turista út felfele mivel betakarta a hó. A sítérképen kikövetkeztettem, hogy hol lehet felmenni, egy fekete pályának megfelelő részen kapaszkodtam felfele. Itt szinte fal volt a hegy, a nap még nem sütött be, elég jeges volt az út. Gondolkoztam forduljak vissza de a kíváncsiság vitt felfele. 2735 méteren elértem a sípálya felvonójának az alját, kb. 2800 méterig mentem fel mert ott már annyira süppedtem a hóba, hogy nem érte meg tovább menni. Örültem mert láttam a sípályákat, voltak is síelők nem annyira sokan. Lefele jövet a nagyon meredek részen a "falnál" csúsztam megkerestem a legmélyebb részt és ott a lábam szinte 50-80 cm-t belesüllyedt a hóba, mindenem havas lett és úgy jöttem lefele. Utána kiültem a napra és szárítottam azokat a dolgokat amik havasak lettek. Árnyékban 2500 méteren 10C volt napon kb. 15. Kellemes nap volt, holnap lehet visszajövök ide de akkor síléccel.

Ma Schwalmisra(2246m) terveztünk menni, aztán az utolsó csúcsnál döntöttük el, hogy a Risetenstockra(2290m) megyünk. Klevenalpból indultunk (1593m-ről) tejföl ködben. A köd még 2000 méteren is kitartott. Valahol 2000 és 2100 méter között lehetett a ködhatár a mai napon. Azért választottuk a Risetenstock csúcsot mert az nem volt ködben. Mire felértünk dél körül csodálatos kép fogadott: szemben az Urirotstock csúcsa mellette pedig a gleccser. Hátunk mögött a Pilátusból (2132) csak a teteje látszott észak fele csak felhő dél és kelet felé látszottak a magas hegyek. Fent a csúcson jót lehetett napozni, nem volt kedvem visszamenni a ködbe. A Klewenalp - Stockhütte Chälenegg sífelvonó hegyállomása egész nap ködben volt. Szép helyen jártunk ma is, szerencsére napsütést is láttunk.