vh által küldött hozzászólások listája

Megjártuk Certovicát, megjártuk :-(

2-án délben érkeztünk a Stiv panzióba, délután csúsztunk a helyi egyetlen rövid pályán. Bemelegítésnek elment, de másnap reggel nem próbáltuk meg újra, átmentünk Tále-ba. Az nagyon jó volt.
Certovicán mintha megállt volna az idő. Minden a régi szlovák érzést hozta. Nem volt elég hó a pályán, de éjszaka sem indították el a hóágyúkat annak ellenére, hogy a szálloda tele volt, pedig éjszaka hideg volt.
Csak akkor menjetek ide, ha nagyon sok hó van. Csak haladó sízőknek ajánlom, a kezdők számára elég meredek pályákkal.
A Tále cím alatt írtam néhány sort arról a pályáról is.

A szállással nem volt igazán semmi baj, talán a vacsora lehetett volna kicsit igényesebb, több zöldséggel, de még így is elment.

Elégedetlen nem vagyok, de az lettem volna, ha nincs tále.

Az előző hozzászólás szerinti szezonzáró beszámoló még korai volt egy kicsit.
Nem gondolom, hogy temetni kell a Jasna síközpontot ilyen hamar. Április 11-13 napokon még megpróbáltuk, hogy milyen egy tavaszi csúszás itt.
Valaki korábban írta, hogy Chopok, az Chopok. Valóban.

Nagyon régen voltam itt előtte, de nem ismertem rá a helyre. Minden megváltozott, és ennek még nincs vége a látottak alapján. Azt nem tudom, hogy főszezonban mekkora a tömeg, és a jól ismert szlovákiai sorban-állás mekkora, de ebben a három napban ilyen gondunk nem volt. Kevesen voltak a pályákon, szinte minden pálya síelhető volt, ami nagy szó április közepén.

Miért más, mint máshol?
Hihetetlen, de a három nap alatt kaptunk mindent, illetve szinte egy nap alatt.
Első napon, szerdán délután viharos szél, így csak két alsó pályát lehetett használni, ami elég elkeserítő volt, már azt terveztük, hogy ha így marad, akkor reggel irány haza. Szerencsére a reggel sokkal kisebb szelet, de esőt hozott, elég intenzíven esett, ami a pályáknak sem tett jót. Délben a középállomástól felfelé téli viszonyokat idéző erős havazás, majd fél óráig tartó sűrű köd adta a télies "fílinget". Délután háromra minden átváltott tavaszra. Megállt a szél, megszűnt a köd és a csapadék, kisütött a nap. A harmadik nap tényleg olyanra sikerült, ami tavasszal elvárható, egész nap verőfény, kicsi szél. Kárpótlás volt a kitartásunkért.

A pályákon is volt minden. A völgyben igazi vízisí, a középállomásig kicsit kásás, feljebb keményebb havas, a tetején friss hó. Reggel jeges. Szóval tényleg más. Az is hozzá tartozik, hogy harmadik nap reggelre a 12-es pályán (ami az egyik legjobb pálya a domborzatát tekintve) az előző este összetúrt, reggelre lefagyott szántásba beleszaladtunk, ami nem volt egy népünnepély, különösen, mikor a sí talpát megnéztük. Ez egy kicsit hajazott a régi szlovák érzésre. Ilyet a sógoréknál, vagy a digóknál soha nem tapasztaltam, még a keveset használt pályákon sem. A legjobban a 11, 11a pálya tetszett.

Különben ha egyenleget vonunk, akkor nem jövünk ki rosszul. Az árak a szezon vége miatt nagyon kedvezőek voltak, de a főszezonban ha sokan összeszaladnak, nem tudom, hogyan kezelik a tömeget, de azt hiszem, akkor nem éri meg az árát.

Mindent összegezve, nem hiszem, hogy ide terveznék januárban vagy februárban egyhetes sízést, annak ellenére, hogy a hely tetszett. Ilyen szezonvégi három napra remek, elképzelhető, hogy újrázunk, de ahhoz nagyon össze kell jönnie a dolgoknak.

Ja, az árak! A három napos bérletért 50€ fizettünk, a pályaszállás sem volt drága. A melegedőkben az árak még a földön járnak, szemben az osztrák és az olasz árakkal.

Üdv mindenkinek, találkozunk S.Újhelyen a műanyag-pályán a nyár folyamán. ;-)

Az időjárást igazolandó, mellékelek egy néhány képből álló albumot, nézzétek meg itt: https://sielok.hu/fotoalbum/816763/kep/1/

Üdv Mindenki!
Igaz, eltelt egy hét amióta megjöttünk, de csak most jutottam el oda, hogy egy kicsit koptassam a billentyűket.
Március 15-17 három csúszással, napozással, sörözéssel kombinált nap volt.
Gyerekek!
Szuper. Az utóbbi néhány évben szoktunk egy ilyen márciusi télből tavaszba csúszást csinálni, de ilyen jó még soha nem volt.
A Schladmingi síhinta minden évben hoz valami újdonságot. Gőzerővel készülnek a 2013-as Világbajnokságra. Benéztünk a lelátókra délután, fantasztikus módon elő van készítve minden, hogy a síőrültek jól érezzék magukat akkor is, amikor nem csúsznak, csak nézik.

15-én Reiteralm-ról indultunk, és túráztunk egészen a Hauser-Kaibling legszélére a Höfi-Express-ig. Sajnos a verseny miatt a Planai pályáinak egy része zárva volt, de az összeköttetés zavartalanul működött. Minden pályán kifogástalan hómennyiség, minőség, a hőmérséklethez képest elképesztő jó pályák. Igaz, délután kásás, buckás, de mindenhol jól síelhető volt a terep. A átjáróknál a völgyek legalacsonyabb pontjain az utak keresztezésénél volt amikor ügyelni kellett a sí talpára, de lecsatolni sehol sem kellett. A Plamai tetjén 'Vili'-bácsi hüttéjében (Onkel Willy´s Hütte) ebédeltünk. A rendelést pincérek intézik, nagyon profi megoldás van, nem kell sokat várni, szerintem jobb mint az önkiszolgálós rendszer, de ez ízlés kérdése. A planai-toast nagyon jó, sajnos nem schladminger sört csapolnak.

16-án Hauser-Kainling-ból indultunk fel, szinte egész nap itt csúsztunk. Itt is van újítás:
http://www.hauser-kaibling.at/en/news/alm6er.htm
Tavaly ennek a liftnek a helyén egy csákányos lift volt, a pálya közepén van egy kicsit házikó, ami alatt át lehetett csúszni és kongatni egy haranggal. Az idén is kongattunk, de átcsúszni nem tudtunk, mert olyan magas volt a hó, hogy nem fértem át a tető alatt. Az összes pályát bejártuk, mindegyik gyönyörűen kezelt volt reggel, az éjszakai fagynak köszönhetően gyors, kemény, sima pályákon siklottunk. 11 körül kezdett megrogyni a teteje, de az árnyékos helyeken kitartott délig ez az állapot. Utána már kásás, helyenként buckás lett a felület, de ez semmivel sem volt rosszabb. Ebédelni átugrottunk a Planaira, 23 fokos meleget mutatott a hőmérő. Nem hittem a szememnek. Nem mentünk 'Vili'-bácsihoz a sör miatt. A Märchenwiesenhütte lett a kedvezményezett, szerencsére itt Schladminger-t csúsztattunk. Magyar fiatalok dolgoztak a pultnál, sajnos a hajtás miatt nem tudtunk beszélgetni egy kicsit, elég jól be vannak fogva. A gulaschsuppe egészen tűrhető adag, az árakról nem beszélek. (Az tuti, hogy Szlovákiában sokkal olcsóbb egy ebéd.)

17-én újra Reiteralm, valamint a Hochwurzen összes pályáit bejártuk. Az ebédidőt a hegy tetején a Hochwurzenhütte-ben töltöttük. A teraszról gyönyörű a kilátás, kellemes meleg, jó a sör, önkiszolgáló rendszer van, ami jó, vagy rossz, nem tudom eldönteni.
A versenyeket nem néztük, azt hiszem nagy élmény lett volna, de sajnos elég rövid a három nap, és mégis jobb sín tölteni az időt, mint székben. Ezek után csak annyi dolgunk van, hogy a léceket karbantartsuk, és eltegyük őket újabb csúszások reményében.
Mindenkinek kellemes nyarat kívánok, talán összefutunk valamelyik itthoni műanyagpályán.

A következő szezonig: AZ ERŐ LEGYEN VELETEK !!!