antikvárius által küldött hozzászólások listája

Bocsi, nem akarom én sértegetni senki kedvenc síterepét, hiszen nekem is egyik kedvencemmé vált. Az is lehet, hogy csak én éreztem drágának, de hát nem mindegy, hogy az euro 260 vagy 300 forint. Ez nyilván befolyásolja az ember érzésvilágát, sajnos nem pozitív irányba. Az is lehet, hogy nekem jobban tetszenek a hangulatos osztrák hütték a sípályákon, mint a hatalmas ristoranték, rifuggio-k, ezért találom ezeket kissé kietlennek. No, azt hiszem, ettől több betűt nem ér meg a téma, hisz a lényegi dologban - vagyis a síterep kiválóságában - biztosan egyetértünk.

Kösz a Monte Pana-tippet, Kulacs. A Marmolada, Seceda, Lagazou már megvolt, ez nekem új. Sajnos az idén már nem próbálhatom ki (Madonnáról nehezen érhető el :-) ), de jövőre jó lesz.

Szerintem az intelligens síléc az igazi megoldás. Beteszed az elemet, bekapcsolod és kiküldöd a hegyre. Addig ülhetsz a hüttében.

A sisak legfontosabb szerepe természetesen a már sok hozzászólásban leírt biztonság.
Emellett nem elhanyagolhatóak más előnyei sem: alig nehezebb, mint a sapka, de nem ázik át; a szél nem viszi le a fejedről; a füled nem fagy le benne; még meleg időben sem izzadsz bele; a szemüveg pántja nem a fejedet szorítja, hanem a sisakot; a szemüveget sem veszíted el, mert rögzíthető a sisakra; tökéletesen lehet benne hallani, még a keményfülűben is.
Évek óta hordom, néhány nagy esésnél már komoly hasznát éreztem. Pedig én a megrögzött sapka nélküliek táborába tartoztam.

Nekem a vejem a környezetvédő. Ő a síbérletét kereste a felvonó alatt :-) Sikerült összetakarítania.

Azért egy korty grappa vagy bombardino is csak kell. Anélkül hiábavaló a kondi meg a technika.

Na, most éltetitek bennem a reményt, hogy még van egy kis időm síelni.

Csak nem állom meg, hogy ne meséljem el én is hatéves sítörténelmemet.
Nekünk is egy barátunk mondta, hogy ez nagggyon jooó! Mivel ez némi italozás közben történt, mondott még egy bankszámlaszámot is, ahová utaljak át másnap némi pénzt "aztán majd meglátjátok!". Kicsit másnaposan fel sem fogtam, mibe vágunk bele, de ha már a pénz elment, nem lehetett visszacsinálni. Sem én, sem a feleségem nem sportoltunk soha életünkben. Egyszercsak Olaszországban találtuk magunkat 47 évesen, bérelt cuccokkal, egy sípálya szélén, ami természetesen egy borzasztó meredély volt. Ez egy egyhetes, egésznapos síoktatós, namostmegtanultok program volt. Hát az első nap estéjén mozdulni sem bírtunk, még a fülcimpámban is izomláz volt. De néhány alapvető mozdulatot jól-rosszul azért a hét végére valóban megtanultunk és örökre megfertőződtünk a síelés vírusával. Annak ellenére is, hogy a feleségem az utolsó nap utolsó csúszásának utolsó 100 méterén elszakította a térdszalagját.Kipróbáltuk hát az olasz egészségügyet és a síelős balesetbiztosítást - mindkettő működött! Gond volt viszont, hogy a combig gipszelt lábával csepp híján nem fért be az autóba.
Azóta nyaralni nem járunk, minden pénzünket és időnket síelésre verjük el. Csináljuk, amíg fizikailag bírjuk (majd, ha már nem megy, a tengerparton ráérünk járókerettel sétálni).
Éveken át legalább egy hetet síoktató segítségével próbáltunk javítani valamennyit a tudásunkon. Köszönettel tartozunk ezért annak az utazási irodának, amelynek nevét természetesen nem írom ide, de akik épp most egyesültek egy másikkal (írt erről a síelők.hu is), illetve azoknak az oktatóknak, akik elviseltek minket. (Egyikükről van itt egy külön topic .) Sikerült eljutnunk olyan technikai szintre, hogy már nem erőből síelünk, nem fáradunk el a nap végére, a sokkal fiatalabbakkal is bírjuk az iramot, bármilyen színű és minőségű pályát élvezettel gyűrünk magunk alá. Valószínűleg ebben nem kevés szerepe van annak is, hogy többszöri kísérletezés után sikerült kiválasztanunk a nekünk legmegfelelőbb síléceket (Metron 11 B5 connection illetve Atomic SX 7 a feleségemnek).
Nem tudom, hogy lehet-e még fokozni a síelés iránti rajongást, de én már nyár óta hóval álmodok, a szabadság és kikapcsolódás fogalma szinte eggyé vált a havas hegyek képével.

A terület honlapja szerint 45-46 km mindkét irányban a kör, ebből 26-28 km a síelés, a többi a felvonó. A narancssárga irány - szvsz - a sportosabb, ideje kb 4 óra. Bővebbet a Sella Ronda topicban találsz.
Részletes ismertető több nyelven a
https://www.dolomitisuperski.com oldalon.
Most néztem meg, igen sok újdonság és jópofaság van a megújult honlapon, többek között egy sítúratervező is. Nekem nagyon tetszik.

A Dolomiti Superski bérlettel 12 pályarendszer használható. Ezek közül néhány átsíelhető (pl. Val Gardena - Pozza di Fassa - Alta Badia - Arabba sírégiókat a Sella Ronda körsí köti össze) míg mások különállóak. A terület egyébként igen nagy, egy hét alatt a bérlet adta összes lehetőséget nem lehet kihasználni, vagyis semmiképp nem juthatsz el minden sírégióba.

Mi éveken keresztül síeltünk a Rekreál szervezésében egy-egy hetet telente, főleg Olaszországban. Belém is és a gyerekeimbe is ők ültették el a síelés iránti rajongást, ezért nagyon hálás vagyok. Főleg a csapat hangulata ragadott meg és az a lelkesedés, ahogy az oktatók a munkájukat végzik. A nagy bajuszú, szőke síoktatóról (Kovács Péternek hívják - F.G. kiegészítése) találtok is egy topicot is itt, a síelők honlapján.
Remélem, még lesz alkalmam, hogy velük együtt síeljek.

Azt a tv műsort, ahol a 4000 Ft-os UV védelmet bemutatták, nyilván "az UV védelem gyártó" szponzorálta.
Én munkavédelmi szemüveget szoktam hordani síeléshez, kapható szürke, barna, sárga és színtelen üvegekkel. Mivel valóban munkavédelmi eszköz (és nem csak annak látszó tárgy), minőségi tanúsítvány igazolja az UV védelmet és azt, hogy az üvegje nem törik szilánkosan. A dizájnja is tökéletesen kielégít közepes igényeket. De ami a fő: kényelmes, biztonságos és akár egy csokrot vehetsz belőle, mert az ára ezer forint körüli.
Ebben a topicban már régebben megírtam, hol kapható, de nem akarok itt reklámozni. Akit érdekel, keressen vissza a hsz-k között.

Csak hogy biztatóbb legyen a helyzet: én már jócskán felnőtt - nem is valami fiatal felnőtt - fejjel tanultam síelni. Szándékosan írtam azt, hogy "tanultam síelni", mert megtanulni a síelést sajnos már nekem nem fog megadatni, ahhoz gyerekként kellett volna kezdeni. Mindenesetre rettenetesen élvezem az első pillanattól, pontosabban a harmadik naptól kezdve.
A síoktató "használatát" én is elengedhetetlennek tartom ahhoz, hogy rossz mozdulatok, hibás tartás ne rögzüljenek. Amikor én kezdtem síelni, szerencsénk volt olyan utazási irodával menni, ahol gyakorlatilag egész napos oktatást kaptunk. Ezt semmiféle egyéni csúszkálással nem lehet pótolni. Ezután még évekig szezononként egy hetet oktatással - igaz ekkor már csak napi 3 órással -
síeltünk. Ennek az az eredménye, hogy semmilyen pálya nem állít leküzdhetetlen akadály elé, bár a feketéket, ha lehet, elkerülöm, de a pirosakat kifejezetten élvezem, a gyenge kékeket meg néha már unalmasnak találom (és még nagyképű sem vagyok! :-) ).
Biztos vagyok benne, hogy szakszerű síoktatás nélkül soha nem jutottam volna el erre a nem túl magas tudásszintre sem, talán a libalegelőn bugdácsolnék egy keveset. Legvalószínűbb azonban, hogy már nem járnék télen a hegyekbe, hanem punnyadnék a meleg szobában és a szabadságomat kizárólag júliusban venném ki.
Nálunk a családban nem volt lemorzsolódás, sőt...
Érdekes módon mi szülők kezdtünk hamarabb síelni, akkor már felnőtt gyerekeink csak rá egy évre, főként rajongásunk hatására csatoltak sílécet és tanultak meg síelni. (Ők már valóban "megtanultak").

Igazad van, így már nem érthető, ugyanis az általam helyesírásilag kritizált hozzászólást - valószínűleg annak írója - törölte. (Nem Te voltál!)

Nem rontottam neki, csak megjegyeztem, hogy hozzászólásában sok a helyesírási hiba.
Az én véleményem szerint semmiféle izgalom - még a síelés izgalma sem - ment fel az alól, hogy nyilvános fórumon megjelenő írás megfeleljen a magyar nyelv és helyesírás szabályainak. Ez alól legfeljebb a gyors billentyűzésből eredő elütés vagy némi stiláris hebehurgyaság lehet kivétel.
Mint mondom, ez az én véleményem, amivel természetesen bárki egyetérthet vagy figyelmen kívül hagyhatja.

Azért ez nem semmi! Két mondatban 13 helyesírási hiba.

És az is igaz, hogy nagyon gyors. Kipróbáltam, időnként gyorsabb is volt, mint én. (:-

Húúú, engem is nagyon érdekel a dolog!
Sajnos, én is abba a csoportba tartozónak érzem magam, mint Soma tanulói (legalábbis bizonyos fokig). Biztosan léteznek rávezető gyakorlatok.