esslegg által küldött hozzászólások listája

Gastein-völgyi túránk utolsó napján (02.26.) csúsztunk itt egy napot. Lent a völgyben esett az eső, de szerencsére a hegy közepétől átváltott szép, csendes, szél nélküli hóesésre, össze is jött kb. 10 cm friss hó. Mi a dorfgastein-i oldalról mentünk fel, egy kabinos gyorsan felvisz a csúcsra, az meg külön szuper, hogy a grossarli oldalról az új Kieserlbahn kabinos pedig direktben visszahoz, így ha valaki Dorfgasteinből indul, szinte egész nap csúszhat a nekünk jobban tetsző, izgalmasabb grossarli pályákon, és elég csak zárás előtt felülnie erre a liftre, aminek a tetejéről már egy menetben vissza lehet csúszni Dorfgasteinbe.
Legjobban a Harbach ill. Kreuzkogel 6-os ülős liftek melletti pályák tetszettek, ezeket variáltuk, plusz a Kühageralm 4-es ülős pályáin mentünk párat. Pályaadottságaiban - több szép, széles pálya -, hangulatában nekünk jobban bejött ez a hegy, mint Bad Gastein-Bad Hofgastein.

Február 24-én, hétfőn csúsztam itt egy napot. Golo korábbi beszámolóit olvasgatva nagyon kíváncsi voltam a terepre, és azt kell mondjam, hogy - bár a hóhelyzet messze nem volt optimális - megéreztem, mit lehet benne nagyon szeretni. Tényleg nem egy szokványos osztrák síterep, összesen két lift - egy hosszú kabinos meg egy csákányos a fentebbi részen -, 6-8 pálya.... meg a "végtelen" freeride lehetősége. Annak ellenére, hogy aznap elég kevés volt a hó pályán kívül, a hegyoldal inkább volt foltos mint egybefüggő hómező, kicsit göröngyös ill. összejárt, de azért az 1-essel jelölt túraút környékén, a csúcsról a kabinos középállomásáig tudtam menni pár feelinges menetet gyönyörű napsütésben, főleg ebéd után, amikor egy kicsit megolvadt a teteje. Mivel mások nem nagyon erőltették pályán kívül, volt egy ilyen "semmi közepén" érzése ezeknek a csúszásoknak.
30-40 cm porhóban, meg ismerve az útvonalakat nem nagyon kell ennél jobb. Ha valaki a Gastein-völgybe jön síelni, mindenképpen érdemes felmennie Sportgasteinbe is.

Régóta bakancslistás volt a Gastein-völgy - idén februárban eljutottam és 02.23-26. között csúsztam három napot a tinédzser gyerekeimmel, egy-egy napot szánva a völgy mindhárom síterepére. A legkevésbé ez a hegy - Bad Gastein-Bad Hofgastein - tetszett nekünk: bár az igen hatékony, hogy akár Bad Gastein, akár Bad Hofgastein faluból egy-egy kabinos lifttel 10 perc alatt a hegytetőn, 2000 m felett van az ember, de a pályák igazán nem fogtak meg, jellemzőbben szűkebbek és kanyargósak, ill. most a melegebb idő miatt gyorsan szétestek, buckásodtak. Kivétel talán a Die Nord nevű, H1-H2 jelű pálya, aminek a felső kétharmada szép környezetben fut - ill. mellette a freeride is jónak tűnt, de most a hóhelyzet ezt kevésbé tette lehetővé -, meg a schlossalmi rész 2-3 ülős liftjének pályái.
A szállásunk Bad Gastein faluban volt, ami viszont tényleg nem a hagyományos osztrák sítelepülés, az 1800-as évek második felében / 1900-as évek elején épült, most is üzemelő szállodák elég impozánsak, és láthatóan az éjszakai élet is erős (van dedikált "night life district" kb egy tucat bárral és étteremmel).
Illetve ha valaki ebben gondolkozik, vonattal is könnyen el lehet jutni ide Salzburgon keresztül, láttunk sok nyugat-európai vendéget így érkezni.

Február 25-én csúsztunk itt egy napot a tinédzser gyerekeimmel. Hinterglemmben, a hochalmi részen csatlakoztunk be a rendszerbe és mentünk egy kört Saalbach felé, óramutató járásával ellentétesen. A hét első felében a hóhelyzet elég ínséges volt - a szerda-csütörtöki havazás lehet segített kicsit a helyzeten -, a déli oldalon a hegy közepéig szinte csak a pályákon volt hó, a plusz fokok miatt pedig minden gyorsan buckásodott (kb. 10.30-11.00-től), úgyhogy most inkább március végi feelinget adott a terep, de legalább végig szépen sütött a nap. Ezt a kört kényelmes tempóban, ebéddel együtt kb. 4 óra alatt tudtuk megtenni úgy, hogy néhány pályán 2x is lecsúsztunk. Nagy kedvencem Saalbach, szerintem Tiroltól keletre a legkomplexebb síterep Ausztriában, a pályák változatosságát, a modern, nagy kapacitású lifteket most is értékeltük. Egyedül Saalbach központjában a két oldal közötti sétát nem szerettük (Schattberg Xpress - Kohlmaisbahn / Bernkogelbahn), erre kitalálhatnának valami "gépesített megoldást" - bár a Schönleitenbahn felé csúszva meg lehet spórolni, de erre most nem volt elég időnk. El is határoztuk, hogy 2026. januárjában visszajövünk, több napra.

Tegnap (02.01.) csúsztunk itt egy napot a fiammal. Az előre jelzett napsütéses, szélmentes időjárás bejött, szinte felhő sem volt az égen egész nap, a csúcsról szuper volt a kilátás minden irányba (Magas-Tátra, Liptói-tó). Nem túl gyakori ez Chopokon, ezzel szerencsénk volt.

Viszont a hó február elejéhez képest nagyon kevés. Freeride felejtős, még a déli oldalon is félig kint vannak a sziklák ill. a törpefenyves, nincs még összefüggő hómező a "powder zone"-ban, ami pedig csúszható lenne, az is kemény, összefagyott.
Hasonló mondható el a pályákról: 1-2 óra alatt előjött a jeges pályaalap, főleg a piros és fekete pályákon, a kékek kicsit jobban tartották magukat az északi oldalon - sajnos a mentőhelikopter is több kört fordult már délelőtt is. A hóágyúk sok helyen napközben is mentek, figyelni kell a friss hó buckákra, de kint vannak a jelzések. Meg lehet találni az ilyen pályakörülményekben is az élvezetet, de azért nem az igazi.

Viszont meglepő módon, szombat ellenére - lehet, hogy a hóminőség miatt - nem volt a szokásos főszezoni zsúfoltság: Krupova parkolóból csak pár tíz autó szorult ki a délelőtt közepére - mi 8.20-ra értünk oda, akkor még volt vagy 150 szabad hely a kijelző szerint -, és a lifteknél sem kellett pár percnél többet sorban állni, kivéve az északi oldali, csúcsra vivő kabinos, ott késő délelőttől kb 13.00-ig inkább 10-15 perces volt a sor, így azt ebben az idősávban hanyagoltuk (14.00-re ott is elfogytak a népek).

Ebédelni most a Strachan Family éttermét választottuk a kék 5 és 14-es pálya találkozásánál: az önkiszolgáló / saját magadnak szedős sor egy kicsit lassan haladt, de az étel ízletes volt, elfogadható áron (húsos-krumplis káposztaleves 7 EUR, egy tál főétel kb 10 EUR - súlyra adják), és jó volt a hangulat a napsütötte teraszon.

Összességében jó sínap volt, de a legközelebbi körrel megvárunk egy nagyobb hóesést.

Hazafelé (Bp) Krupina előtt megálltunk a Hanisberg étteremben egy sztrapacskára (8 EUR), szuper hangulatos útszéli fogadó-panzió (kandallóban lobogó tűz) jó konyhával és kedves kiszolgálással, csak ajánlani tudom.

2025. január 5-én csúsztam itt egy napot a tinédzser gyerekeimmel. Korábban még nem voltunk itt, úgyhogy bakancslistán pipa, de nem lesz a preferált síterepünk. Ahogy már mások is írták, a fenti plató, vagy inkább teknő pályái igen sok botozást igényelnek, snowboarddal pedig sokszor kell lecsatolni, síélményük összességében nem túl nagy. Mondjuk a jópofa köteles liftek több helyen is segítenek az enyhe emelkedő leküzdésében.
A fő pályák (1-es, 23-as, 27-es) alapvetően rendben vannak, de azért túl nagy változatosságot nem nyújtanak.
Freeride-ra lehet, hogy nagyobb potenciál van a terepben - ahogy néztük, ill. kicsit ki is próbáltuk, főleg a Lawinenstein ill. Schneiderkogel liftek melletti részeken -, de ezzel sajnos nem volt szerencsénk, mert aznap leginkább az eső esett még fent is, nagyon tapadósság téve az előző este leesett 10-15 cm havat.
Ebédünk a térképen 8-as számú hüttében (Hotel Steirerhof?) volt, modernebb stílusú hely jó konyhával.
A jövőben szerintem nem fogjuk Tauplitzot erőltetni.

2025. január 3-4 síeltünk itt a tinédzser gyerekeimmel. Első nap kb. 10.30-ra értünk ki Gosauba, a központi részen eléggé tele voltak a parkolók ill. a felhordó 4-es ülősnél (G1) is igen jelentős volt a tömeg, így továbbmentünk Gosau-Hintertalig, ahol még sok szabad parkoló volt. Látva, hogy a pénztári vásárlás esetén 5 EUR / fő / nappal drágább a bérlet, gyorsan regisztrálunk és online vettük meg a jegyet, amit a kasszák melletti automatából QR kóddal gond nélkül meg is kaptunk.
Első nap az Edtalm alatti pályákon (E1, E2 liftek) csúsztunk, ill. lementünk Russbach-ba és Gosau-ba is. A karácsonyi szünet tömege érzékelhető volt, dél magasságára már elég buckásak voltak a pályák, de a széleken azért még lehetett jó meneteket menni, ill. a pálya melletti freeride is jó volt, köszönhetően az előző este esett kb. 10 centi hónak.
Második nap (szombat) ugyanúgy a Z1-es kabinossal mentünk fel, de ekkor - korábbi érkezés mellett - már csak az utolsó parkolóban kaptunk helyet. A hétvége és a napsütés sokakat kicsábított. Ezen a napon a pályarendszer maradék részét, a zwieselalm-i pályákat csúsztuk főleg, ill. lementünk Annabergbe is, de utóbbi elég felejtős volt (a terep legalacsonyabb része, keskeny és jeges völgypályákkal). A tömeg miatt a Z3 ill. A6 lifteknél nem egy körben jó 10-15 perces sorbanállással találkoztunk, még délután 2-3 óra magasságában is.
Ebédelni első nap a Zeishofhütté-t választottuk (2a pálya mellett), itt volt kültéri kiszolgálás is, gyorsan finom és kedvező árú ételhez jutottunk (rántott hús + sültkrumpli 12 EUR, gőzgombóc vaníliaszósszal 8 EUR). Második nap a 10/10b pálya melletti Gablonzerhüttébe ettünk, ez drágább és kevésbé ízletes volt, ilyen rossz kasespatzle-t régen kóstoltam.
Összességében jókat tudtunk csúszni ebben a két napban, de nekünk nagyjából elég is volt erre a síterepre, a vasárnapot már Tauplitzon töltöttük, hogy azt is kipróbáljuk.

Vasárnap (02.25.) megint csúsztunk itt egy napot a gyerekekkel.
Tanulva a legutóbbi esetből, az úton is szorgalmasan nézegettük a jasna.sk-t a liftek státuszával kapcsolatban, és jól tettük, mert míg korán reggel azt írta az oldal, hogy minden lift menni fog aznap, 7.30 magasságában a déli oldali csúcsra menő kabinost átállították "zárva" státuszra (pedig erre a napra nem mondott erős szelet a meteo), és valóban nem is járt egész nap. Így szerencsére még időben újra tudtunk tervezni, és bevállalva a plusz 45 perc utazást, körbe mentünk az északi oldalra. 9.40 magasságában még találtunk parkolót Biela Put-nál - a sáros talajból és kivágott fákból ítélve az ottani önkormányzati parkolót bővíthették nemrég -, ahol 15 EUR-ért parkolhattunk (ez nem a TMR / Gopass parkolója, így nem 7 EUR / nap :-( ), amit érdemes a parkolóautomatánál kifizetni, mert aki nem tette, arra kerékbilincset raktak. Azért ez az északi oldali parkoló helyzet elég siralmas, fejlesztések ide vagy oda, pontosabban az érkező vendégszámhoz képest kevés a parkolóhely - ebből a szempontból a déli oldalon Krupova szerintem kulturáltabb.

A terepen az embermennyiség elviselhető volt: egyetlen alkalommal álltunk sorba a csúcsra vivő A1 kabinosnál 6-8 percet, ebéd után pedig minden liftnél elfogytak a népek.
Az időjárás klasszik Chopok volt, a hegy csúcsa felhőben egész nap kb. 1700 m-ig, időnként széllökések, lentebb jó látási viszonyok, az alsó részeken tavasz.

A pályák gyorsan buckásodtak, kb. 11-re már kialakultak a tavaszi kásabuckák - legjobban talán a 7-es fekete tartotta magát azok közül, amelyeken jártunk -, de ezt annyira nem bántuk, mert elsősorban freeride céllal mentünk. A legfelső részt a limitált láthatóság miatt nem erőltettük, de a B7-es régi kettes ülős (Rovna Hola - Kronsky Grun) két oldalán még nagyon jó volt a lejtő - köszönhetően a péntek-szombati hóesésnek is -, főleg miután egy kicsit megolvadt a teteje, így legtöbbet itt csúsztunk. 1500 m alatt viszont egyre jobban összejárt-összefagyott, kemény volt a hó pályán kívül, ami már kevésbé volt élvezetes.

Összességében kellemes napot sikerült összehozni, de jót tenne a terepnek egy kiadósabb hóesés - reméljük, a március jobb lesz ilyen szempontból.

Tegnap a fiammal megjártuk Chopokot egynapos csúszásra - ténylegesen és egy kicsit képletesen is. Viszonylag erős szelet mondott az előre, de bíztam benne, hogy azért fog járni mindkét oldalon a csúcsra vivő kabinos, mert előtte nap hasonló szél értékeknél működtek. Így szokásos módon délről támadtunk, és még reggel 7.00-kor is azt írta a jasna.sk, hogy működni fog szinte az összes lift. Ezt azonban sajnos 8.30-kor aktualizátlák arra, hogy a felső liftek egyik oldalon sem járnak - és ez így maradt egész nap. Mivel ekkor már túl sok idő lett volna körbe menni az északi oldalra, maradt az eredeti terv, és 8.45-kor meg is érkeztünk a parkolóba, ahol kb. 1/3 ház volt. Mivel alapvetően freeride céllal mentünk, így a napunk viszonylag kompromisszumos lett: a déli oldalon csak az alsó kabinos és a 4-es ülős működött (plusz a C4-es tányéros), ami így gyakorlatilag 3 pályát jelentett - 31-es és 36-os piros, 34-es síútszerű kék -, ez a 60 EUR-os napijegyért cserébe annyira nem esett jól. Ebéd után Kosodrevinától egyszer felsétáltunk a kék összekötőn a 33-as piros pálya tetejére (10 perc felfelé gyaloglás), ami még - lévén csak a sítúrázók tudtak csúszni rajta - ekkor is ratraknyomos volt, így ez lett a nap egyik legjobb csúszása.
A pályákon - szombat ellenére - nem voltak sokan, de a tavaszias időjárás miatt azért dél körülre rendesen túrt-buckás volt mindkét piros, és a jeges pályaalap is sok helyen előjött. Kicsit a pályák mellett is tudtunk menni a lenti részen is, de ott is elég tapadós volt a hó.
Ebédelni a Kosodrevina étterembe tértünk be, a kaja rendben volt, rántott hús sültkrumpli 13 EUR, nem túl nagy adag sztrapacska 11 EUR, pohár csapolt Kofola 2.5 EUR.
Továbbra is tartom, hogy egynapos csúszásra budapesti indulással Chopok a legjobb úticél, amióta össze van kötve a két oldal (Krupova parkoló nekünk Észak-Pestről 3 óra és ~200 km), de várható erős szél esetén biztos ami biztos érdemesebb kerülni, ha számít a bejárható pályák mennyisége (az északi oldalon a fő liftek az A1 Funitel kivételével mentek egész nap) - mi legalább is legközelebb ezt tesszük.
A déli oldalon ha csak a középállomásig, Kosodrevináig lehet felmenni, akkor azért a pályák nagyja (és a jó freeride részek) kiesik, ilyenkor még a kedvenc C6-os Deres lift sem működik, mert nem lehet odacsúszni az aljához.
Összességében persze jól éreztük magunkat, és kellemesen elfáradtunk, úgyhogy mindenképpen ismétlünk még a hónapban, ha tudunk.