Balog Attila által küldött hozzászólások listája

Gyermekeim helyett a Sípark ajándékozott nekünk egy "csillagos ötöst" a tegnapi sínapra. Gyönyörű idő, az Alföldhöz képest kellemes hőmérséklettel, s a háttérben kedvenc párosunk is színesítette a díszletet(Alacsony + a nagytesó Tátra).
A pályák egyszerűen tökéletesek voltak, igazi napsütéses örömsíelésbe csöppentünk. Kipróbáltunk minden felületet, kellemes a szerpentin is, még mindig kafa a híd alá "beívelődni". A 3-as pálya is remek, de csak a felső részen menni is kellemes gyakorlás(a baloldal valóban pirosas).
Kiváló lehetőség volt eme nap a sí-csöppségek tanítgatására is, ahogyan ezt ki is használták sokan.
No így könnyen meg lehet kedveltetni eme remek kikapcsolódást/sportot.
A Hüttében pedig még Sörapuval is összefutottam(amúgy épp a piciny lányával síelgettek együtt...megérezték a lehetőséget).
Egy pici negatívum azért a Heineken 750Ft-os ára, de azért jól esett. Persze egy SÖR jobban esett volna(aki igazán szereti/ismeri/tiszteli a SÖR-t az tudja miről beszélek).
Nos a lényeg, hogy mindenki húzzon síelni, mert sok éve nem voltak ilyen stabil, jó körülmények az országban.
Használjátok ki a hétköznapokat, abszolút megéri.
Aztán pedig csak imádkozni tudok, hogy jövőre már a négyes-ülősből lessem a Magas-Tátrát, mert a lábszerkezetem sícipőn belüli anatómiája teljes szívéből gyűlöli a csákányozást, kiemelve csodás lúdtalpam...
Szép szezont mindenkinek!

Több, mint 10év után újra meglátogattuk eme csodás helyet, anno az északi oldalon, a kiváló helyen megbúvó Zahradky faházak egyikében megszállva. Persze a fejlesztéseket folyamatosan figyeltük, s idén végre a lábunkkal is tesztelhettük az eredményt. GoPass kártyával érkeztünk, megelégedve távoztunk az idei első sínapunk után, 42km-el a lécünkben. A déli oldalon parkoltunk, hajnali 3:30-as indulással(Alföld) és 8:10-es érkezéssel a 4-es ülős aljához. Ragyogó napsütés, kellemes hőmérséklet, SZÉLCSEND még a csúcson is. Bezzeg anno Delta-fíling, s az északi oldalon a kettes ülős felső állomásától síbakancsban, léccel a vállunkon "sétáltunk" fel a csúcsra, majd egy sörre a Kamenna Chatá-ba, s lefelé a szélfútt, kőkemény havon lesíelve, s vissza a Zahradky 6-os ülős felé(micsoda tömegek álltak sorba odalent). Manapság meg felvonók mindenfelé(ami persze nem baj).
Leginkább a Turisticka környékén róttuk a köröket, hisz elég nekünk a kék pálya is első alkalommal. Később persze a pirosakat is megnéztük, ízlettek azok is. Tömeg semmi, de ezért is jöttünk Karácsony előtt. Délután megint a Turisticka felé vettük az irányt, ahogy telt az idő egyre jobban gyorsultak be a pályák, s igazi örömsíelés lett a végére, mert a lábak szerencsére nem felejtenek. Jó volt látni, hogy a pályákon maradt sítársak 2/3-a szintén "bevagányult" a nap végére. Maradtunk volna még egy-két körre, de várt a déli oldal hiszen ott parkoltunk.
Fel a csúcsra, majd gyönyörködés a naplementében és a háttérben megbúvó Mátrában, Bükkben. Végül lesiklottunk a déli oldal Panoráma pályáján, ami meglepően jó állapotban volt. Tökéletes nap volt, visszajövünk még, s reméljük lesz elég természetes hó is, mert annak idején a "halálfejes"-törpefenyős pálya volt kedvencünk, ratrak-mentes havával. S a déli frírájd oldal ráadásul még teljesen ismeretlen számunkra...
Jövőre tán a szezonjegyre is "rácsúszunk"...:)
Szép szezont mindenkinek.

Üdvözletem!
Az elmúlt héten újfent csodás sínapokat töltöttünk itt remek hóviszonyok közepette, mind a kezelt pályákon, mind pedig a kezeletlen "felületeken". Mivel a szállásunk 1600m felett található, így folyamatosan igazi téli hangulatban múlattuk az időt, s végre az erdei síutakat is használni tudtuk reggel ill. zárás után a Pöllinger Hütte - szállás - Kanzelbahn között.
Minden reggel kellő időben érkeztünk a Kanzelbahn-hoz, így az elsők között csúszhattunk, porhavas körülmények között. Reggelente a Villach környéki nyugdíjasok számából lehetett időjóslásba bocsátkozni(minden tiszteletünk az övék, s irigykedve gondoltunk arra, hogy talán majd mi is megérjük eme napokat, hasonlóan jó erőben). A pályákon szinte csak lézengtek az emberek, a vendéglőknél is alig-alig voltak, ha nem volt kék az ég.
Az új 6-os nagyon komfortos, de a legnagyobb "király" az alatta található, s csákányosban végződő pálya volt. Gyakorlatilag minden sítársamat "dalra fakasztotta"(11-42éves korig), igazi adrenalin-bomba, csak arra kell figyelni, hogy a Seppl-Hütte előtt maradjon erő megállni:)...ahol egyébként is érdemes elidőzni egy italra, s szemügyre venni a vendéglőhöz méltóan, a környék leghangulatosabb illemhelyét(parfüm, papír-zsebkendő, egyedi fűtés, intim-betét!!!). Nagyon komoly(még szállásnak is bevállalta volna egyikőnk:)
Az igazi szenzációt viszont a kezelt+kezeletlen pálya kombinációja jelentette, gyakorlatilag bármerre elindulva, persze a csapat kedvence továbbra is a Klösterle/Neugarten, kiegészülve az előbb már említett útvonallal.
A középhaladó síelőink is nagyon ügyesen fejlődtek, remek hely ez, csak azt nem értettem, hogy hová tűnt a sítársadalom? No persze nem bántuk, hogy kevesen vannak, de felmerült bennünk a kérdés: Vajh, mennyire rentábilis mindez?
Remélhetőleg jövőre is itt múlatjuk a síszabadságunkat, soha rosszabb körülmények között.
Amúgy a legjobb csapolt sör továbbra is a 8-as ülős aljában(Neugarten) kapható(Hirter Privat Pils), a többi helyen mért Villacher Bier nem igazán karakteres, de azért folyadékpótlásnak megfelelő:)

Sajnálattal olvasom az átmeneti bezárásról szóló híreket. Bizony nehéz szezon ez idehaza. Ezért is nagyon örülök, hogy szombaton felugrottunk az esti síelésre két lelkes gyerkőcömmel. Az észérveket sutba hajítva aznap délben kitaláltam, hogy menni kell, mert egyszerűen síelni kell míg van hó és így délután fél kettőkor elindultunk az alföldi-esős, februári tavaszból a téli Mátrába. Elsődleges célom a SÍELÉS-en túl az volt, hogy az erőteljes növekedésben lévő gyermekeim sítechnikai feltételeit "bemérjem"(felszerelés, ruházat, lécbiztonság) a márciusban esedékes sítúra előtt.
Négy óra körül csodálkozva tekintettünk a szépségesen behavazott Galyatetőre és az épp akkor elsuhanó hódúrókra.
Sajnos Szentistván egy picit alacsonyabban található, így ott kevésbé maradt meg a friss hó, de a síelésnek semmiféle akadályát nem láttuk. Gyors öltözés, bérletvásárlás, közben egy-egy hózápor és 5óra előtt már léc került a talpunk alá. Két bemelegítő kör a kicsi tányéroson, bakancsállítás és indulás a pálya aljába. A nagy csákányos közlekedett az este folyamán, mely bőven elegendő volt az igen kis létszámú síelőnek. Így aztán remekül lehetett körözni a változóan ködös, de "símagányos" pályákon. A 3-as pálya is kellemesen síelhető volt, de legtöbbet a 4-es/5-ös pályán mentünk. A a felső rész bal szélén tempósan lehetett kanyarogni, majd egy jó kis ív balra át a híd alatt és tovább... Kiváló síélmény volt, izzott a comb rendesen a pálya aljában. Álmodozva meséltem a fiaimnak a csákányosnál, hogy jövőre talán már az ülőszékesen tudom pihentetni a fránya lúdtalpaimat felfelé menet...
Félidőben egy forrócsokira azért megálltunk, majd ahogyan az egy sí-fanatikus csapattól/családtól elvárható minden percet kihasználva este 9-ig pörögtünk tovább.
Elmondhatom, hogy a "kirándulás" tökéletesen elérte célját, öröm volt nézni a gyerekek síélvezetét, a sícuccok lecsekkolva, sőt a bothasználat is bevezetésre került(szerencsére nem vált be az előzetes rossz megérzésem, mely szerint majd magukat ill. más sítársukat döfködik a síbotokkal és esetleg szétesik a mozgásuk).
Végül kellemesen elfáradva, de feldobódva indultunk haza és éppen éjfélkor gurultunk a bejáróra. Másnap délelőtt csodás napsütésben, körülbelül +14fok társaságában rendezgettem/szárítgattam a felszereléseket és hitetlenkedve gondoltam vissza a szombat esti (sí)lázra...

Üdvözletem!
Tegnap végre eljutottunk a Biharba és egy igazi téli sínapot töltöttünk a négyüléses segítségével, mely remek, kényelmes felvonó. A sípályán mozgó sítársak mentalitása szintén pozitív csalódás volt. A hóminőség egészen jó volt, annak ellenére, hogy a ratrak meghibásodott és így csak részben kezelte le a pályát. Délutánra persze romlott a helyzet, de akkor meg felfedeztük a pályaszéli szűzhavas részt, hála az előző nap leesett 15-20cm hónak. Ha sikerül képeket is teszek fel. Először, de biztosan nem utoljára jártunk erre. Gyerkőcökkel is jó lehet a hely, a meredek rész előtt, megfelelő hómennyiség esetén(tegnap ez OK volt) egy szekérúton is le lehet menni a pálya aljára. Szerencsére egész nap fagyott. A felső rész ettől függetlenül napközben erősen belassult, ahogy puhult a pálya, majd ahogyan hűlt az idő újra síelhetőbb lett. A felső kétharmad egyébként valóban egy "kezdő-paradicsom".
Azt azonban továbbra is elképesztőnek tartom, hogy nincs egy saját honlapjuk, s mi sem tudtuk előre pontosan, hogy mi is a helyzet.
A környezet csodálatos, behavazott fenyvesek mindenfelé, háttérben a Mező-havas,Istenek-havasa, Horgas-havas gerince és a Bocsásza.